kukkantsbeblogomba
EgyébMiként egy vén majom elaludna
miként döglő lajhárra vert cipőtalp
a vén majomra annyi pracli jut
kis kacsód írjon naiv s léha bordalt
hallgatnám míg a nyári nap kihunyt
Rövid hétvége hosszú alkonyán
ha észrevennéd, hideg fut közénk is
tekinteted bélelje ki szobám
de perzseljen mint hitvak katekézis
S ha mindent felkavar egy sima csók
zenét hozzá már ne akarj, az ébreszt;
nekem se jobb ha mellém nem feküdhetsz
betelt a világ s ha újra születsz
mohón mégse nyald fel a konyhasót
anélkül is akadhat tennivalód
lapátszívű és a turbékolás
kis lapátszívű plakáton feszít
fövenyként pergeti érzelmeit de
reklámra most a senki nem tekint
inkább melóra görbülne gerince
turbékoló balfácán kunyerál
sok ilyennek még a csók is hiánycikk
hajoljon már oda egy békaszáj
szelet csapó liba hol furikázik
lapátra tett satnya lelkek a tér
poros szegletén bő szereleméhség
bizalmi támpontra folyamodás
szép ki burukkolva kótyavetyél
és szűz földbe mélyítené ekéjét
szél fúj jól esne a ringatózás
ki legyen szép szerelmem?
Fórumjáték
képkockákba zsúfolt asszony álma
mint vásott vésőkarcolta márvány
mihelyst ébred szép szemét kitárván
könny-mosta boldogságát megtalálja
és az sosem olybá mihaszna bálvány
mint az kinek pár kicsinyes vágya
miatt a kánya szemét kivájja
annak mámorát még én se kívánnám
azt akarnám ő legyen szép szerelmem
s nem riasztana el sorskeménység
nem szoknya vagy ámító akármi
hiszen tudom hogy bátor szívedben
te gyönge nő hatalmas a reménység
s csak általad fogom megtalálni
havat keres a szarvas
havat keres a szarvas teste hév
messzi gödrökbe bámuló rivális
belebőg aztán gyorsan visszanéz
dühíti a ridegség s a hiány is
én is hiányolom ha nem fehér
a Karácsony...magam fehérbe öltöm
én királyom szánkó helyett szekér
ami nincs abból nem kérünk mi kölcsön
téli foltokra fenyőág borul
pompás az ünnepek egymásutánja
csilingelj csengő őröljön gyerek
hol e szokás hódolattal párosul
ilyenkor bájos az ifjúság tánca
megannyi vágy műborokban pezseg
,
télapú ruhája
nem varrat a télapó új ruhát,
ilyen ez a vén amit visel - tarka,
északról lám - ki nem mozdítanád,
ledermedt nem bólogat szavamra
azt mondják szégyenli hogy zöldszemű,
fura menyit mondikálok magamba,
nála minden ennyire egyszerű,
akárcsak egy görbe macska farka/
a minap is reggel havat ígért,
pedig őt nem hatja meg dalocskád,
de amint látom mégsem fehér a legelő
ejha mindegy ne csüggedjünk azért,
bár tél van mégis kicsapom a Riskát,
maradjon - számukra jó haver ő
megadott szavakkal : ruhát, tarka, mozdítanád, szavamra/szemű, magamba, egyszerű, farka/igért, dalocskád,legelő/azért, Riskát, hever ő/