Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
kelendő múltidők
Mikijozsa• 2021. október 3. 11:44 • olvasva: 157
Levegőre szomjas holtig a lelkem,
lobogót lengető szavakra; ó,
egyetlen, drága szerelmem, leheljen
a szél ránk új erőt, mely üdv adó.
Leveti minden ma régi cafrangját
lefedi a cifrát s ölt gyolcsruhát;
talán angyalnak készül ez a világ?
talán unja divatos bársonyát.
Takargatni bármit egy lepedő
ha elég erre -, jól teszik -, azonban
a szeretet a szuper lefedő.
Élni engedő múltidők e honban -
kelendő a katarzis, de mindegy -
amúgysem divat ugye -, a rokonszenv.
Mikijozsa2022. február 5. 16:41
@Perzsi.: köszi szépen
Perzsi.2021. október 6. 15:16
Az utolsó 3 sor remek lezárás.
Mikijozsa2021. október 4. 09:11
@liketorn: oda is menekülnek, meg a Holdra, vagy a csillagokba, ki hogyan éri
Mikijozsa2021. október 4. 09:10
@BakosErika: köszönöm Erika, ezért változtatnak a belterjesek, hogy minket is lelketleneké tegyenek, sép napot
Mikijozsa2021. október 4. 09:07
@Törölt tag: köszönöm értő szavaid, szép napot
Mikijozsa2021. október 4. 09:07
@Csinaj: ja - ez mindig így magyarázható?
Csinaj2021. október 4. 00:28
Sokmindent megváltoztat az idő
Törölt tag2021. október 3. 17:09
Törölt hozzászólás.
BakosErika2021. október 3. 13:37
Sok minden nem az már, Miki.
Jó lett.
liketorn2021. október 3. 12:20
Érteni vélem - a filmekbe menekült a pompa, álmainkban találkozunk velük néha.