kelendő múltidők

Mikijozsa•  2021. október 3. 11:44  •  olvasva: 178

Levegőre szomjas holtig a lelkem,
lobogót lengető szavakra; ó,
egyetlen, drága szerelmem, leheljen
a szél ránk új erőt, mely üdv adó.

Leveti minden ma régi cafrangját
lefedi a cifrát s ölt gyolcsruhát;
talán angyalnak készül ez a világ?
talán unja divatos bársonyát.

Takargatni bármit egy lepedő
ha elég erre -, jól teszik -, azonban
a szeretet a szuper lefedő.

Élni engedő múltidők e honban -
kelendő a katarzis, de mindegy -
amúgysem divat ugye -, a rokonszenv.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2022. február 5. 16:41

@Perzsi.: köszi szépen

Perzsi.2021. október 6. 15:16

Az utolsó 3 sor remek lezárás.

Mikijozsa2021. október 4. 09:11

@liketorn: oda is menekülnek, meg a Holdra, vagy a csillagokba, ki hogyan éri

Mikijozsa2021. október 4. 09:10

@BakosErika: köszönöm Erika, ezért változtatnak a belterjesek, hogy minket is lelketleneké tegyenek, sép napot

Mikijozsa2021. október 4. 09:07

@Törölt tag: köszönöm értő szavaid, szép napot

Mikijozsa2021. október 4. 09:07

@Csinaj: ja - ez mindig így magyarázható?

Csinaj2021. október 4. 00:28

Sokmindent megváltoztat az idő

Törölt tag2021. október 3. 17:09

Törölt hozzászólás.

BakosErika2021. október 3. 13:37

Sok minden nem az már, Miki.
Jó lett.

liketorn2021. október 3. 12:20

Érteni vélem - a filmekbe menekült a pompa, álmainkban találkozunk velük néha.