kukkantsbeblogomba

Irodalom
Mikijozsa•  2019. május 21. 18:49

kefével kézben

kefével kézben íratsz igazán jót
portalanítani kell mindenütt
igeragokat kukákban találod
sok szép melléknévről töröld a bűnt

vissza mindent az asztalra ha szép
ha rút feljavítani szavak alját
és tetejét kötözd be a sebét
úgy szedd össze mint a zsidók a mannát

ez a táplálékod meg az enyém
nem csak kenyérrel él az ember - enyhén
szólva kard ez lelkek harcmezején

tudjuk feledékeny az agytekervény
de a szív a hűség a kitartás
még mindig áldásos cselekmény

Mikijozsa•  2019. április 28. 11:07

szonett panelekből összerakva

1.panel

hápog a vadkacsa lő a vadász
nem találta el arra ment a költő
arrébb egy halász most épp kihalász
egy márnát de ő is csak időtöltő

2. panel

a festő festi már a vadkacsát
és a vadász mutatja hova célzott
halat pucol pecás süt vacsorát
jön a pap - megáldja a maradékot

3. kis-panel

a puska túl régi volt rozsdamart
a töltényhüvely beragadt a csőbe
s a horgászbot damilja beszakadt

4, kis-panel

a költő ekkor bajszát megpödörte
mitől egy anya teje elapadt
ezért bújában versét összetépte

*panel itt annyi mint előre gyártott (tábla) elem, vagy versszak

Mikijozsa•  2019. február 6. 05:38

kerestlen líra

lemerülők ha kell a víz alá
vagy fölszállok s lesem a kánya fészkét
nem rajtam múlik bármi visz reá
úgysem riaszt el bús írói kétség

ejtőzök rá vicces metaforát
laposra püfölöm a randa rímet
térden csúszva csókhősök templomát
játszom poéták közt az alfa hímet

teremj földi eledelem te szén
mint leülepedett víz - tiszta elmét
hogy a gerincest szólítsam nevén

s bejárván nagy szerelmek végtelenjét
versbe szedjem - van igaz szerelem 
melyben te vagy ó asszony a mindenem

Mikijozsa•  2019. január 14. 11:48

Bedalolt sorok

Hova be, behovaiába tán?
Mély behovaság kongása egy bonzáj
Alá telepedett dalnok. no lám,
belsejében a dalnak - torka hosszán.

Gépezettel teljes bedalolás,
Bélcsavarosan elnyúzva, lazán szól.
Kis fán a Múzsa lett a bőrdudás;
Kontrázik, s csak akkor szeret, ha játszol.

Belül kedves sziget - irodalom;
Annyira parányi, mint egy buborék,
úszik keresztbe az óceánon.

Aj, mi lesz, ha egyszer majd úgy pattan szét,
Hogy az a sok dal szétömlik akár -
egy vulkán, s felébred az emberiség.

Mikijozsa•  2018. november 13. 14:00

halvány aláírás

halvány aláírás amott a felhőn
úszkál tova, lassan viszi a szél
egyszer tán az aláíró is eljön
korlátlan hatalmával visszatér

költő vagyok, miért ne verjem dobra
mit leírok magamnak nem nehéz
így érez józan igazságok fogja
köszi jól van - s nem különb senkinél

messze még a nap - s fakul már a szignó
olvassák röpködve a szúnyogok
erről is verset lehet írni- bingó

lovon ülve hátrafelé dalold
mily szép volt az a megszálló pillanat
mikor a dalnok fagyi visszanyalt

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom