kukkantsbeblogomba

Kék a béka, hogy lett kék?
lép a veréb, hova mégy,
Csuka tátog, nincs kis hal,
harcsa bezzeg  nem sarkall.

Köimárna kő alatt,
de a balin rábukkant;
Pecabot ha meghajlik -,
horogra akadt, kövi csík.

Emberszabású félmosoly
reményvesztett, de nem komoly;
Kukában várja száraz kenyér,
de jó, elmúlt már a fele tél!

Másik fele kezdődik,
februárban végződik,
márciusban saláta
azt a koldus zabálja.

Újgazdag sem éhezik
ölebével étkezik;
szolganép hord néki mannát,
nem falja fel, csak a legjavát.

Mért van ily nagy különbség?
Ha ez dőzsöl, amaz tán "balfék?!
Mondják, sok ám a balfácán,
hét bőrt húznakj le a hátán.

S a szerelmes mennyire szerencsés?
ölel még férfit az asszonykéz?
Hát as nőt megbecsülik-e,
Béengedik még a parlamentbe?

Csak ágyban szorítanak neki helyet,
meg a konyhába, főzzön bablevest :).
S mennyire gondozottak gyermekeink?
vajon az árvát is megbecsülik?!

Mily szép lenne, ha megszűnne
az egyenlőtlen elosztás vétke;
Harácsolás lestoppolva,
az osztályharc végleg letudva.


Elmélkedtem ekként, mint egy balga,
tudom jövőre is be leszek én csapva.
Mégis csak azt kérem a világtól,
szabadítson meg a hazugoktól.

Hatalomféltő szkizofrén dumák -
zsebetekből potyognak a piculák,
Zsákszámra vissza adjátok a szajrét,
s így valahogy megbékél a magyar nép.

Hamisított sárga levél, mint
érvénytelen bankjegy, bokáig ér.
Nagy az Ősz inflációja, hint
a sár tetejére -, zsákszámra
búcsút küld, ösztönből vegzál
egy viharfelhő a fák felett

Énbennem is színek fakulnak,
sárgák a legkevésbé, de a barnák
annál inkább. s mélyen guggol
bele a fehér szenvedély, mást
kíván mindig, mint ami van.

A műhely túloldala széles, de srég
a perspektíva miatt! meséli
vonalzókat keresgélve minden kétség
nélkül a tulaj, majd lecseréli.

Utalt is arra, ahonnan a válasz
késik, s rendelt új állványt - kedvező
áron, unott, péztárca barátsággal.
noha tömött zsebe kiszögelő.

Ezekről rittyentett szonetet- olybá
neutrálist, hogy még skandálni se
lehessen műhelytitkát beleértve.

Nos, müterme falát ha kitolná
a végtelen felé, zord lelkébe
besütne a nap, a fény melegsége.

Törvényt módosít: rabság vagy halál,
aki nem enged, annak kimérik
a láncot, mettől.meddig szaladgálj.
Ámító tükrök, álca trükkök védik
az agresszort, háborut elindít.
félelem rajzolja rútra álmaink.

A dron elindul, mint sunyi gonoszság
népek lakótelepeire száll
s a bomba vajon kit hogyan talál,
kegyetlenebbül, mint egy római
s a védtelennek nincsenek már testvérei

Munkács inasa festett zöldeket;
versben szokatlan szín lehet,
mert aszály ellen remény kellett,
Ó hányszor adagolt sárgát ezekhez,
és szurokkal bővült az egyszerű színkeret.
mintha bomba hozna esőt neked.
Miért ne? szeretet van ebben, barátság,
Hazafias érzelem: mi elválaszthatatlan,
és nem büdös régi múlt szaga
kardcsörtető mókusok hangulata.
Valljuk be, nincs ízlés diplomácia nélkül
Se hisztizés álhír nélkül - bagatell eset.
(Ne is említsünk hozzá rímeket);
S ha hiszékenységben rosszul állunk.
Mit bánjuk mi azt? elvetjük-e mint szokást:
vagy adunk hozzá finnyáskodást semmi mást.