kispatak

Szeptemberi közös ünnepnapok :)

 

 

A gyermekek látod, gyorsan felnőnek,

és boldogan ünnepelnek születésnapot;

Szemük fénye most miénkkel összefonódik,

csordultig szívvel várják a holnapot.

 

A szerelem régen őket ajándékba adta,

ma szerető párjukkal válnak valóra tervek.

A fiú nemrég boldog vőlegény lett amott,

s a lányt emitt már anyának hívja két gyermek.

 

Kisfia holnap anyával együtt ünnepel,

három éve Ő is e a szép napon született.

Látod, a gyermekek gyorsan felnőnek…

Kívánok Nekik szép, békés, boldog életet!

 

/Szeretettel Csillogo Marikának is, akinek fia, szintén holnap, szept 29.-én szülinapos, csakúgy mint az én lányom, és kisebbik, 3 éves unokám!  Isten éltesse Őket, boldog születésnapot Mindannyiuknak! :)/  

 

 

 

 Édus  /Anya/

 

Semmit nem kér, csak ad,

és mire rájössz miért,

itt maradsz magad.

Szíved szorít, öklöd ráz,

s hiába hűtöd égő szavad,

a 'harminchat fokos láz'

amíg élsz, veled marad.

... ahogy a megünnepelhetetlen születésnap is, ami tegnap lett volna...

Virággá ültetem

 

Nevetése őrzött kincsem,

szélbe szórom összes nincsem.

Számban keserédes íz,

furcsa, anyák napi kvíz:

egyes, kettes, vagy X,

de csak a halál a fix.

Nem adom a napom neki,

a jázminillat elkergeti

rosszkedvem nyarát,

bár nem hallhatom szavát,

lelkét a táj fölötti tájban,

pillantását egy szembogárban

felfedezni vélem;

egy-egy mozdulatát

ideidézi árva, májusi énem,

- s megölelem az éteren át.

Nem vihetem, de az orgonák

most is neki nyílnak,

zöld selyembe burkolják a fák,

mosolyognak, leveleket írnak...

A kert, mint élő koncertterem,  

minden Édusnak zenél, énekel.

Könnye gyöngy, - virággá ültetem,

vigyázom, szeretem,

újra kihajt, sosem múlik el.

Zápor a Hargitán

 

Elcsángál a lelkem vadregényes tájra,

belemerítkezik Fenyéd tiszta patakába,

ott megrészegül, hűs odorban ébred kábán,

átjutva egy székelykapun, két világ határán…

Álmában újra a Madarasi Hargitán barangol,

ahol szerelemről van szó, nem kalandról.

Fönn a tetőn tócsákra lel, mind könnyel telve már,

cseppenként hordja fel csőrében egy fecskepár,

ám kővé dermed a víz, mire elszáll a nyár…

 

Áfonyaligetek szemeiben a béke megpihen,

hosszú útja lesz még s nem bízhat senkiben.

Keresztek leomló sóhaját kövekkel körberakja

az idő, megszakadt szívek nyugszanak alatta…

Lélegzik az erdő, őrfenyők gyantaillatával

telve csillagösvény himnusza szárnyal,

s szétterül a tájon valami fájón lebegő, éteri,

kábultan szívom be, nincs benne semmi emberi,

varázsát a szív érteni nem,  csak érezni meri,

 

és lám, szeretetből az ég záporral megveri.

 

Mami mesél…:)

/ avagy egy két és fél éves kisfiú világa /

 

„Mami, most meséjjed  ujla,

mikoj a hájomvajjú kaszájt,

a szúnyog kévét.., és a majomba

hájom tajkamacka micsinájt ?”

 

***

 

Mami, mi ébreszti fel a kakast?

a begyében van egy óra?

és ha aludnak’ már a tyúkok,

felébrednek kakasszóra?

 

A kutya miért nem hord cipőt?

Ellopta a ravasz róka?

Hogy jósol a medve időt?

Hoz nekem traktort a gólya?

 

A katica lány, vagy bogár?

hova ’mász’a zsiráf nyaka?

Miért nem esik le a madár

az égből, mikor felszáll oda?

 

A kis bárány, ha majd felnő,

lesz belőle bárányfelhő?

Hol van a giliszta szája,

és mit eszik ma vacsorára?

 

A kiselefánt kivel játszik?

Van-e ormánya, egy másik,

ha játék közben eltörik,

vagy elveszik, ha ’fürödik’?

 

Az oroszlánnak hol az ágya,

nagy sörényét hová teszi,

ha lefekszik éjszakára,

és ha felkel, ki fésüli?

 

A cica miért nem vízben mosdik?

fél, hogy szemébe megy a szappan?

és a buborékból a szivárvány

hová lesz, mikor elpattan?

 ***

„Mami, ha majj nad leszek,

lesz hatajmas állatkejtem

minden állat a bajátom lessz

csak a pók, asz bisztoszan nem! :) „ 

 

 *****

minapi : 

 

- Mami, játod? új cipőm van!

- Igen, látom, tényleg nagyon csinos, és mondd, kitől kaptad ezt a szép, új cipőt?

- A futájbácsitól…

****

-Mami, dojsan összekötni a Subát (a kuvasz neve), nem tudok dömpejezni tőle…

/ a kutya kb. akkora mint ő…/

****

A napon felejtett kis futóbicikli ülése túlságosan felforrósodott, mondtam hozzuk a hűvösbe, és majd figyelje, ha kihűlt, akkor ráülhet. Egy kis idő múltán:

-Mami, megnézem, hod kisüjt- e máj a bicajom…

****

-Mami, ott van a hojdacska az égen, - mutatja nekem.

- Nahát, tényleg, már ott van, én is látom…

-Azéj van ott, mej tednap Szofika  /imádott tesvére/  odafestette… :)