kispatak

Humor
Rozella•  2017. december 31. 19:06

Állati, újévi fogadalmak haiku-félékben…

 

Állati, újévi fogadalmak - haiku-félékben… 

  

… hogy az emberi újévi fogadalmak milyenek, azt nagyjából tudjuk, de nézzünk néhány állatit is, mert ki hinné, de ők is utánoznak minket..:))

 

 

A kandúr és az egérke fogadalma

 

Mint éhes kandúr

úgy dorombolok neked

Pici Egerem!

 

Én meg fogadom,  

hogy többé vacsorára

kandúrt nem eszem. 

 

A kutya fogadalma

 

Jövőre már nem

rágok én gumicsontot!

Egészben nyelem!

 

A pók fogadalma

 

Szép, lengét szövök,

hálóm szebb, mint valaha,

s bent lesz a légy-ott…

 

 A zsiráf fogadalma

 

Én jövőre is

nyakas leszek, s fölérem

ésszel… ha lehet!

 

A méhecske fogadalma

 

Gyűjtögetek majd,

ám a virágpor helyett

ezután csak pénzt csípek.

 

A medve fogadalma

 

Szeretni fogok

minden nyulat, ki bátor,

és rajtam mulat…

 

A varjú fogadalma


Kár-kár, hogy senki

nem tud itt énekelni…

Majd én tanítom!

 

Az elefánt fogadalma

 

Ezentúl farral

megyek porcelánboltba,

kíméletesen…

 

A légy fogadalma

 

Cikázok tovább,

s bosszantlak úgy, mint eddig:

Zzzümm-zzzümm -zzzümm-zzzümm …  Zzz…(placcs…)

 

Kukori fogadalma

 

Tarajom lángol,

s fogadom, mind megtartom

kedves tyúkjaim!

 

Kotkoda fogadalma

 

Kedvenc kakasom

nem adom senkinek se!

Naná…majd tojok…

 

A kaméleon fogadalma

 

Jövőre váltok,

mert új színben akarok

föltűnni neked!




 

Rozella•  2017. november 8. 15:57

Hümmögő vers


Hümmögő vers  

 

Hmmm… már három éve a Poeten..,

elárulom, volt már párszor elegem…

na de micsináljak’, ha mégis szeretem?!

Ó nem, most nem magára gondolok,

csak pár színes sort egy kis szürke versre gombolok,

azután le is írom ide hirtelen, gyorsan,

 óh, minden s-óhajom ezen az oldalon van,

ne keress a facén, vagy más kikötőkben,

elég nekem ami itt van (még sok is) bőven..!

 

És most mégis köszönöm, hogy itt lehetek,

írhatok, élhetek hétköznapot és néha ünnepet…

mert tudod, úgy örülök néha, mint egy gyerek,

aki...hmmm.., olykor még kineveti a felnőtteket.

 

Köszönöm, hogy itt vagy velem és olvasol

 itt olykor, mert kötve hiszem, hogy kötetben

volna helyem, itt kötetlen jó nekem egyenlőre,

de pár száz év múlva ha híres leszek… Óh, előtte

ígérem, föltétlen tudatom veled még időben,

( már ha lesz még rá időm, s főleg tudatom..)

és akkor majd megtalálsz valahol máshol,

de már most szólok, hogy a randi,… hmmm…

felőlem lehet bárhol, csak ne a temetőben…

 



 

Rozella•  2017. március 7. 20:29

Kalandom a Busóval

 

Kalandom a Busóval

 

Beleborzongsz, ha most elmesélem,

mi történt velem ezen a télvégen:

Belém szeretett egy félelmes, vad busó,

hatalmas két karja nem éppen ringató!

 

Haláli egy fazon, csupa szőr, meg bunda,

két óriás szarva, pödört nagy bajúsza,

mire észbe kaptam, már kezem csókolta,

s akart volna mást is, ó az ördögfattya!

 

Hangjától az egész környék zengett,

kolompjával jól odavert a csendnek!

Kaptatott fölfelé egy domboldalon,

utánam loholva lihegett már nagyon..:

 

„Állj meg rózsám, drága angyalom,

érzem, csak ördögi csókomra szomjazol,

lássa meg a világ, mennyire szeretlek,

leszegett szarvamnak a hegyére teszlek!”

 

Futásnak eredtem, mi mást is tehettem,

mivel épp egy busó plátói szerelme lettem,

de énrám biz a’ ujjal senki se mutogasson,

ki akarna lenni felszarvazott asszony?!

 

 

( kötött szavak:  fölfelé, szomjazol, mutogasson, csókolta, halál, leszegett, világ, csendnek, ringató, beleborzongsz)



 

 

Rozella•  2017. március 7. 10:46

Gördülékeny butaságok :)


Gördülékeny butaságok :)

/avagy a női agy(?) rejtelmei... / 

 

Elindultam csak úgy céltalan,

nem terveztem hová, merre,

új cipőmben első, tavaszi utam,

rábíztam magam az ösztöneimre.

Egyedül mentem, magányra vágytam, 

csak butuska képzeletem kérlelt,

-habár füstölt még néhány kémény-,

hadd jöjjön el levegőzni velem,

kell neki is a friss, tavaszi élmény…

 

Rendben, - felelt helyettem okos, új cipőm,

gördülő talpú, legújabb kedvencem,

de vigyázz, az egyensúlyát én felügyelem!

- Ó persze, értem - szólt a fantázia közbe,

nem volna jó, ha épp most kibillenne!

Csitt legyen már! - mordultam rá a képzeletre,

és galádul begyűrtem szegényt a zsebembe,

majd gördültem tovább az eszes talpakon,

amikor megszólalt „okos” telefonom.

 

A hangod persze rögtön kibillentett,

és zsebemből  kiesett a kis buta,

piszkos is lett szegény, micsoda baleset!

Töprengtem, mit tegyek? Ó,borzalom, 

sárosan zsebbe csak nem dughatom!

Itt akadt el tanácstalanul a gondolat,

mikor megszólalt újra okos ’talpasom’:

Naná, hogy kiesett, hisz gördülni nem tud,

viszont szárnya van! Engedd, hadd szálljon

ahová akar, így piszkosan szabadon!

 

Megfogadtam, rögtön így is tettem,

a fantáziát gyorsan szabadon engedtem,

ettől jókedvem lett és örültem nagyon,

hogy ilyen okos és gördülékeny,

problémamegoldó cipő van a lábamon,

jó társaságban megvilágosult az elmém,  

telóm is, cipőm is okosabb, mint én…

de a fene se bánja.. mert azt gondolom,

BUTÁNAK LENNI IS ÉLMÉNY! :)

Rozella•  2017. március 2. 09:33

Béla, az orientalista

 

Béla, az orientalista


Béla idealista kutató, tudós orientalista,

kit (n)agyon izgatott egy igazi gésa titka,

kedvéért japánul is megtanult, s egy szép nap

Béla elröppent a felkelő nap országába,

hogy e gésa titkát közelről is megkutassa,

ám az áhított kis cso-cso-szán csoda  

zaftos szavakkal küldte másik éghajlatra.

 

Utoljára szegény Bélát ily szégyen akkor érte,

mikor a faluban a Szeplős Bözsi csúfolta ki érte,

hogy mi jutna eszébe, ő sose csókolná meg!

Inkább a rút varangy-békát, aztán élve nyúzná meg!

Nem értette a kába, szerelmes orientalista,

honnan tudhat folyékonyan káromkodni egy gésa?

 

„… mi a nyűves kangörcs rángatott ide Japánba?

hogy hullna száz bűzös varangy a rühes nyakadba,

a mennydörgős ménkű csapjon a szavadba,

holló vájja ki szemed, azt a vaksit, nőjön be az orrod lika,

üssön agyon helyben a kénköves cafrangos guta,

a sírásó legyen az utolsó barátod! Hát még mindig nem látod?

Böske vagyok hékás! a szeplős,.. az a falubeli békás,

- szólt a gésa vihogva, „Meg se ismersz má, te böszme?!”

s nyomatékul szegény Bélát párszor hátba lökte…


*-* 

Csak azért meséltem el, ezt a kis lavsztorit néked,

hogy e naív orientalista legyen a példaképed,

s mielőtt útra kelsz az egzotik-titkokat kutatni,

kérdezd csak meg Bélát,  ha fel tud majd ocsúdni!



 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom