kispatak

Rozella•  2021. július 26. 21:03

Torta helyett - "Csillogo"-nak :)


Torta helyett…

 

„Csillogo”  Marikának születésnapra  :)

 

ízek és emlékek futnak össze

a szívben nagy találkozások

s a kitáruló tájon a vízjel

látod  most csak a tiéd

felismer vigyáz rád

veled rezonál minden levél

ahogy te is óvod gyökértől

a lombig szemed öleli

kezed simítja

könnyű szél viszi lépteid

mosolyod után

arcodon nyílnak virágaid

hűs nyári eső öntözi őket

gyöngyöket sírni néha

szabad a szívnek is

szeretet tavába érmét

dobni s visszatérni

a kedves helyekre

torta helyetti sorokban

nyomokban a lélek

egy szeletet én is kérek

egy kicsi édeset

rajta a tejszínhabos felhők

boldog valósága sokáig

maradjon meg Neked...   


 

 

Rozella•  2021. július 9. 20:37

Esti fohász


Esti fohász

 

Mint gyerekként a fényes csokoládépapírt,

úgy simogatnám ki az összegyűrt időt,

belecsomagolva a nyár legszebb ajándékait

neked, lágy esőt álmodnék, csendes őszidőt,

 

ami miénk marad, s aranyló napokkal,

örök-kékkel megtelik az ég-mennyezet.  

Ma még nyárbíboron pendül meg a fény,

hozzám hajol egy szomjas szellő, inni kér.

 

A vihar előtti csend szétsimul a tájon

s egy esti fohász leng a nyári orgonákon:

majd holnap.. a zivatar maradjon bent,

és csak nekem, csak lelkemben fájjon.   

 



Rozella•  2021. július 4. 09:09

Virágzó idő


Virágzó idő

 

Mi célt szolgált a váza egykor,

(rejtekbe bújva mesél az ókor)

és mit ma? Változott az anyaga,

lehetett agyag, kő, vagy kerámia,

 

volt mázas, egyszerű és színes,

van égetett, kristály is, csiszolt-díszes...

formálták üvegből és lehet színarany,

becsülete törékeny (már ha van);

 

A sokféleség még vázában is erény,

de a váza ma mégis csak egy edény,

benne az élet vize az egyszeri kincs,

őrzi egy ideig azt is, ami nincs...

 

Életünk váza valamire épül, imitt-amott

ami még hihető… A vázában nekünk

egy virág kedves, - (holott élő halott),

mi végül elhervad, de addig életünk

 

díszítheti a még hihető, virágzó idő…  

 

Rozella•  2021. május 8. 19:34

ok-ok

 

ok-ok 

 

a mák sumákok

a holnapok vakok

jövőbe nem látok

de voltak pillanatok

amiktől boldog vagyok

szerelmet sosem lopok

amit kapok visszaadok

amit adok visszakapok

s hogy ébren álmodok

  nem látják a városok

pedig ott a lámpa sok

van hogy szárnyalok

máskor meg meghalok

azért ne szánjatok

mert léteznek varázslatok

szememben nyíló távlatok

ha szólnak sámán-dobok

 a szívemmel játszotok

életem „északfok titok..”

s amit itt nem láthatok

megmutatják a csillagok

…   

már csak egyet nem tudok

azt, hogy „nálatok

laknak-e állatok”    :)

 

Rozella•  2021. április 3. 16:16

...na de milyen titok?

 

 „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted

 Szánts és vess, s hagyjad másra az áldozatot!”

  /Kazinczy Ferenc/

 

 

Igen, Kazinczy JÓL írta, na de milyen titok...?

 

Sok minden megváltozott a világban, az életünkben, a környezetünkben, ezzel együtt valószínűleg a gondolkodásunkban, a szemléletünkben, és talán valahol a lelkünkben is… Nem tudom lesz-e, és azt sem, hogy kell-e ugyanolyan életet „visszakapnunk”, mint ami korábban volt. Aki érti, az úgyis érti, aki meg nem, annak fölösleges magyaráznom, hogy miért. Én egyre inkább  úgy érzem, hogy nem a mesterségesen létrehozott, hanem a természetes élettér felé kell(ene) fordulnunk (már amennyire ez még lehetséges), azt sokkal jobban megbecsülnünk, megóvni a magunk, a gyermekeink, unokáink számára is. Jó volna ebben a természetes élettérben megkeresni és megtalálni a helyünket, a boldogságunkat.

Ilyesmik jutnak eszembe most így Húsvét előtt, ha a gyerekeimre, tündéri unokámra és már úton lévő kistestvérére is gondolok, meg arra, hogy hány „kórsággal” kell még szembenéznünk, és ha majd sikerül legyűrni, akkor mi következik? Nekik vajon milyen életük lesz?

 Jézus élő, történelmi személy volt, ez tény. Ő sosem vágyott arra, hogy elhagyja ezt a földet. Neki és követőinek itt volt és itt van az az élettér, ahol teljes életet (is) lehetne élni… El kellett hagynia ezt az életteret mégis, de életről és a halálról való tanításai, a jóság és a szeretet mindenek fölötti parancsa a mai napig itt maradt velünk, nekünk. De mit kezdjünk mi itt és most vele? Talán le kell(ene) porolni róla az évezredek alatt rárakódott,  s a szándékosan rárakott butító sallangokat, mert azokra eddig sem nem volt és ezután  sem lesz semmi szükség.

A Húsvét aktuális tartalma, jellege és külsőségei velünk együtt változnak, de a lényege nem. Mindig is az egyik legalkalmasabb ünnep marad az emberi bizakodásra, a reményre, az új tavasz köszöntésére, és a titokfejtésre…:)

 

Szeretettel kívánok Mindenkinek békés, örömet adó húsvéti ünnepeket, nagyon szép tavaszi időszakot

 és kiváló egészséget! :)

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom