Zápor a Hargitán

Rozella•  2024. április 26. 08:50  •  olvasva: 164


Zápor a Hargitán

 

Elcsángál a lelkem vadregényes tájra,

belemerítkezik Fenyéd tiszta patakába,

ott megrészegül, hűs odorban ébred kábán,

átjutva egy székelykapun, két világ határán…

Álmában újra a Madarasi Hargitán barangol,

ahol szerelemről van szó, nem kalandról.

Fönn a tetőn tócsákra lel, mind könnyel telve már,

cseppenként hordja fel csőrében egy fecskepár,

ám kővé dermed a víz, mire elszáll a nyár…

 

Áfonyaligetek szemeiben a béke megpihen,

hosszú útja lesz még s nem bízhat senkiben.

Keresztek leomló sóhaját kövekkel körberakja

az idő, megszakadt szívek nyugszanak alatta…

Lélegzik az erdő, őrfenyők gyantaillatával

telve csillagösvény himnusza szárnyal,

s szétterül a tájon valami fájón lebegő, éteri,

kábultan szívom be, nincs benne semmi emberi,

varázsát a szív érteni nem,  csak érezni meri,

 

és lám, szeretetből az ég záporral megveri.

 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2024. május 7. 15:37

néríjjatok :)
https://www.youtube.com/watch?v=gtdm8zimZU8

Rozella2024. május 6. 11:27

@Pera76: Igy van, a citált véleménnyel egyetértek. Minden általánosítás és sztereotípia elfedi, torzítja a valóságot. Én az élményt megörökítettem, kvázi magamnak, mert ki tudja eljutok-e még. Nem tudom megitélni, hogy ez milyen vers amúgy, de a személyes érintettség okán nem is szükséges. Minden sora mögött nem egy, nem kettő, hanem 10 év tapasztalása és ha szerénytelen vagyok, azt mondhatom, tudása is van. Csak az a kifejezés, hogy "két világ határán" ott mit jelent, és mit jelent itt... Akárhogy is, de Erdély része lett az életemnek, és ez már így marad:) A felhordott kövek, a hargitai keresztek..stb. nem jelenthetik mindenkinek ugyanazt, amit nekem, tisztában vagyok vele. A nézőpontok is mások, ezzel együtt tiszteletben tartom, nem mosolygok rajta, megértem azt is. Többször jártam a mai Szlovákiában a Felvidéken, és jártam Ausztria ma Burgenlandnak nevezett (egykor magyar) részein, van bőven személyes élményem onnan is. Arról is tudnék írni, de ott inkább mély szomorúságot, sokszor csalódást, döbbenetet éreztem, a 'katarzis' elmaradt. Erdély teljesen más. Erdély bennem lélekig hatott és felemelő élményt nyújtott mindig. Kányádi sorait tudnám idézni, aki nyilván másról írt mint én itt, de valahol "legbelül" mégis ugyanaz:

"vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül"

/1982/

Köszönöm, hogy itt jártál!

Pera762024. május 6. 10:26

@skary:
Faceről hoztam, motoros téma alatti hsz, de minden téma alá lehetne ilyent írni sok embernek...
"Megmosolyogtató az az együgyűség, ahogy az emberek egy téma kapcsán az általánosítás kényes álláspontjából hirdetnek igét. A motorosok ilyenek, a vadászok olyanok, a városiak, a vidékiek, a papok, a pedagógusok és sorolhatnám végtelenségig. De hogy a témánál maradjak, a motorral közlekedők elsöprő többsége autós is, míg az autósok töredéke az, aki motorra is ül. A jármű felhasználása alapján tipizálni embereket meddő dőreség és valljuk meg, nem is vall pallérozott elmére. A felelőtlen, idióta ember felelőtlen és idióta lesz a kormány mögött, de hegesztő pisztollyal a kezében, motoron ülve vagy vadászpuskával a vállán is. Míg egy megfontolt józan ember igyekszik az maradni bármilyen körülmények között. Szóval részemről ha szeretnétek folytatni a sztereotípiák mentén folytatott fingreszelést, akkor csak további jó egészséget és sok boldogságot szeretnék kívánni."

Rozella2024. május 5. 20:45

@955kondoros: bocsi, egy telefon miatt majdnem elfelejtettem megköszönni, hogy itt jártál és ezt írtad! Szívből köszönöm!

Rozella2024. május 5. 19:49

@csillogo: köszönöm Marikám, örültem Neked!

Rozella2024. május 5. 19:47

@S.MikoAgnes: nagyon köszönöm Ági! Azt írod, "jobb emberré válva"... igen, sokakkal ez történik, és ez a lényeg!

csillogo2024. április 29. 20:35

Érezni mertem, és hála nekem is volt szerencsém látni azokat a hegyeket, gyönyörű, meseszép - csodás a versed kedves Róza!

skary2024. április 29. 18:15

@Rozella: tod? a táj muszáj :)

955kondoros2024. április 29. 16:21

Édes Erdély...Igen én kimerem mondani,lemerem írni.Köszönöm Tőled ezt a gyönyörű verset!Szeretettel:András

S.MikoAgnes2024. április 29. 14:37

Varázslatos versben mutattad meg a világ legszebb helyét! Mi télen jártuk be Erdély nagy részét.
És milyen igaz:

"varázsát a szív érteni nem, csak érezni meri,"

Köszönöm, drága Róza, e csodás élményalkotásod!
Feledhetetlen emlékekkel , jobb emberekké válva tértünk haza.

Rozella2024. április 28. 21:43

@Animanongrata_: megismertem már ezt a fajta mentalitást is, sajnos! Én úgy tapasztaltam anno, hogy a kalandorság és a nulla teljesítmény egyáltalán nem volt sajátja a székely embernek, (akkor még Magyarországra nemigen tudtak sokan jönni, és Románia sem volt EU-tag) ám a közeg, ahová később könnyen eljutottak, egy részüknek túl csábító, és jó táptalaj ahhoz, hogy kipróbálják, hátha lehet boldogulni így is (sajnos akad bőven követendő 'jó példa' előttük is), és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy "a kő marad, a víz szalad..." Köszönöm, hogy benéztél.

Rozella2024. április 28. 21:39

@skary: ne jajjgass, csak mert másként látjuk, ez még nem baj, hiszen mindenki a saját tapasztalataiból indul ki. Én szerettem volna elmondani, átadni valamit, de mint lelkes amatőrnek nyilván nem sikerülhet egy kb.10 év alatt begyűjtött, nagyon gazdag élményanyag lényegét visszaadni. Azt gondolom, minden általánosítás hamis, ahány ember annyiféle, itt is és ott is. Az akkori világ, amikor én először jártam Erdélyben /1996-ban, majd utána többször is, és 2005-ben (!) utoljára /még vitathatatlanul más volt. Azóta hatalmasat fordult, de ez nem von le semmit abból, amit én akkor átéltem, és amilyen embereket és tájakat ott megismertem. Van személyes rossz tapasztalatom is, elég csúnya, de az már utána, és itthon történt, viszont emiatt, úgy érzem, nem kell haragudnom két millió határon túlra kényszerített magyar emberre, a tájba pedig szerelmes vagyok... igen :)

skary2024. április 28. 07:39

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Animanongrata_2024. április 28. 07:34

@skary: mindenki úgy, ahogy tud, van aki non-stop színi előadásban simul még egyszer elnézést, h nekem ez fexi a gyomromat, lefelé taposni felfelé nyalni, meg a pálinkát is rohadtul utálom, tisztelet a kivételnek, aki biztosan sok van.

skary2024. április 28. 06:56

@Animanongrata_: más világ az tuti...másképp gondolkodnak...de mindenki úgy gondolkodik ahogy tud :)

Animanongrata_2024. április 28. 06:39

@skary: de pontosan azért, akiket én is megismertem elég nehéz nem tenni, elnézést a közbekotyogásért, ilyen körmönfont uram-bátyámkodás, haszonlesés, nulla teljesítménnyel, a bögyöm tele ezzel, tudnék mesélni, biztos van ellenpélda is, ahogy mindenhol mindenféle ember van..

skary2024. április 28. 05:44

@Rozella: jájjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjdemélyrenyútam :)
én ebből nem csinálok mítoszt :) az a magyar aki magyarul beszél :) tehát sokan :)
amúgy sok átjött embert ismerek...persze ezek az átjött magyarok csak egy vékony réteg és ebből nem lehet megítélni az egész halmazt...de

Rozella2024. április 27. 14:38

@skary: még annyit, hogy a ma Erdélyben, különösen a Székelyföldön élők jelentős része attól még, hogy erőszakkal egy másik ország területéhez csatolták a szülőföldjüket, éppen olyan magyar anyanyelven beszél, és szívében, lelkében ugyanolyan magyar, (vagy még jobb) mint én, vagy te… A sok évtizedes kényszerű elhallgatás, elhallgattatás persze megtette a hatását, sőt, mióta Gy. F. is a 3millió románnal riogatott, nem is csodálkozom, ha fóbiád van. Erdélyt nem lehet könyvekből, cikkekből, riportokból megismerni, megérteni és megszeretni, hanem látni és érezni kell. /Látod, most én is csak magyarázkodom, pedig nem is kéne…/ :)

Rozella2024. április 27. 14:32

@skary: Romániábaaa ?? ... na hát oda egyelőre én sem tervezem. Következő életeimben a bakancslistámon előrébb van Málta, Olaszország, Athén,Törökország, Egyiptom, Peru, Kambodzsa, Mexico, de ha tehetném legelőször a török Göbekli Tepe és Kappadokia lenne az uticél. Még az is meglehet, hogy utóbbi e földi életbe is belefér..:) Ja, és szívesen bejárnám a mai világ legszebb helyeit, tájait Norvégiától Ausztráliáig, -vasúttal, és az összes létező nemzeti parkot, - gyalog, kerékpárral, vagy lóháton…:)
De: el kellett jutnom a Székelyföldre, és a székelyek Szent hegyére ahhoz, hogy megértsem, - annak ellenére, hogy nem ott születtem, és nem is ott éltem, - mégis ott értettem meg mit jelent magyarnak lenni, és csak azt mondhatom, egyáltalán nem azt, amit az aktuális agit prop. egykor, vagy épp ma sulykol.
Tamási Áron szerint „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.” Igaza van, és ezt meg is mondtam neki, Farkaslakán, mikor a sírjánál jártam.

Rozella2024. április 27. 14:29

@Mamamaci40: Köszönöm Emi! Én is meghatódtam attól, amit írtál.

Rozella2024. április 27. 14:17

@Perzsi.: Láttam filmeket én is, amik különböző országokból nemzeti parkokat mutattak be.Tényleg csodálatos helyek vannak a világon, de mindig eszembe jut, hogy ha mi, azaz az emberiség nem ilyen volna, amilyen, akkor az egész földünk akár egyetlen nagy nemzeti park is lehetne.Persze már az is óriási dolog, hogy egyáltalán léteznek ilyen parkok. Érdekes amit írsz, mert tényleg vannak olyan kevésbé ismert, "eldugott" helyek bizonyos országokban (Japán, India, Kína, stb.) ahol az emberek többsége a 100 éves, vagy e fölötti kort is megéri. Szóval ki hová születik, és miért, az ma még talány. Lehet mindent a véletlennel magyarázni, bár ez
ugyanúgy nem igazolható, ahogy a világ véletlen keletkezése sem.

Perzsi.2024. április 27. 11:06

@Rozella: Köszönöm a videót! Csodás táj, és a zene is jó. Néha van a tévének is haszna. Mikor hasonlóan szép helyeket mutat be. Épp tegnap gondolkoztam el rajta újból, hogy mi alapján dől el, ki hova születik. Ugyanis hiszem, hogy egy-egy hely nagyban befolyásolja az egészséget. Egy ilyen hargitai helynek magas a rezgésszáma, az a táj gyógyít. Egy dokumentumfilmet nézve csodáltam meg amerikai erdőket, mik szintén jó kisugárzásuak.

Mamamaci402024. április 27. 06:53

De jó volt olvasni, a dalt megkönnyeztem, köszönöm!

skary2024. április 27. 06:29

@Rozella: romániába nem vágyom
mönnyön oda a zángyom
persze kétszer ugyanabba a folyóba se
de ezt tudod te :)

Rozella2024. április 26. 20:42

@Perzsi.: Sok hely van a földön, ahol a lélek feltöltődhet, és igen, a Madarasi Hargita mindenképp ezek közésorolható:) Régen volt, én többször jártam ott, de szeretném látni újra... remélem eljutok még. Köszönöm!

https://www.youtube.com/watch?v=xqWXQScpbrQ

Rozella2024. április 26. 20:26

@skary: nem ártana egyszer megtapasztalnod, a hegyek mindenhol különlegesek, és gyönyörűek, imádom őket, de a Hargita nem csak egy hegy. Amikor először jártam ott, előzőleg nem vártam semmi különöset, de más emberként jöttem onnan le, már nem az voltam, aki fölment. Köszi.

Perzsi.2024. április 26. 14:34

Csak képeken láttam Hargitát, de még úgy is kitűnik, hogy olyan hely, ahol a lélek feltöltődhet.

skary2024. április 26. 10:31

ámen