kispatak

Barátság
Rozella•  2021. július 26. 21:03

Torta helyett - "Csillogo"-nak :)


Torta helyett…

 

„Csillogo”  Marikának születésnapra  :)

 

ízek és emlékek futnak össze

a szívben nagy találkozások

s a kitáruló tájon a vízjel

látod  most csak a tiéd

felismer vigyáz rád

veled rezonál minden levél

ahogy te is óvod gyökértől

a lombig szemed öleli

kezed simítja

könnyű szél viszi lépteid

mosolyod után

arcodon nyílnak virágaid

hűs nyári eső öntözi őket

gyöngyöket sírni néha

szabad a szívnek is

szeretet tavába érmét

dobni s visszatérni

a kedves helyekre

torta helyetti sorokban

nyomokban a lélek

egy szeletet én is kérek

egy kicsi édeset

rajta a tejszínhabos felhők

boldog valósága sokáig

maradjon meg Neked...   


 

 

Rozella•  2017. szeptember 12. 10:25

Őszi csokor Máriáknak!


Minden kedves ma ünneplő Máriának küldi általam az ősz, szeretettel! Boldog névnapot! :)

 

Őszi csokor Máriáknak!

 

Szélsusogásra ébred a hajnal,

borzas hajjal széttekint,

összekacsint a kelő Nappal,

ki szép napot ígér megint.

 

Ághintákon elring az ősz,

a hordókban jó must erjed,

szelídül a fény, még itt időz,

nyári álmokból szemelget.

 

Csipkecsókok ülnek a bokrokon,

feléjük kacsint a kék kökény,

színes masni csüng a csokromon,

Neked szeretettel nyújtom én  :)

 

Rozella•  2017. július 26. 07:28

Magadból adsz - Csillogo Marikának


Csillogo  Marikának szeretettel születésnapra!

 

magadból adsz 


zöld fű illata

ezernyi zizgő jókívánsággal

szökik szememből szemedbe

míg kosaramba a legszebb

felhőket gyűjtöm neked

álom-szirmokat

szedegetek szivárványról

mert a virágok úton vannak

ott ahol te is lépkedsz

könnyű mosollyal

fénysugárívek  alatt

fölötted szárnyak

óvnak vigyáznak

tenyereden lepkék

pihennek mézcsorgató nyárban

szeretetkacsok kúsznak

lélektől szívekig belőled

magadból adsz naponta életet

röppenő idők rezgéseinek

míg hulló fénymagok

benned gyermek-hitté nőnek

mert szíved fiatal  szavad halk ima

s Isten vigyázza léptedet

ne bánd ha az évek körbedongnak

ma neked zenélnek a szférák

az igéretet beváltja s hazavár

csendben a béke és az öröm

ünnepruhában a szeretet

kitárt karú földi otthonod.

 

 

Isten éltessen Marika, Boldog születésnapot kívánok! :)

 

 

 

 

Rozella•  2016. szeptember 12. 15:33

Az ősz üzenete - Máriáknak :)







Minden kedves ma névnapot ünneplő Máriának írta az ősz, s küldi általam, szeretettel! Boldog névnapot! :)


( adott szavak: érik, néha, szimatol, köszönöm, máris, vége, kunkori, dudorászik, feldereng, reméli)


Az ősz üzenete – Máriáknak!

 

Mosolyog az ősz és üzenetét küldi,

reméli, hogy célba ér, ma ünnepet szimatol,

szólítja a könnyű, kunkori szellőt,

ki máris előjött, itt bujkált valahol.

 

”Kedves Szellő, köszönöm, hogy jöttél,

a nyár gyümölcse nézd, lassan mind beérik,

zamatát adva a szőlő is mustban dudorászik.

Vidd e rózsacsokrot, s mellé itt a kosár:

telve dióval, almával, fürttel, víg dallal, borral,

benne feldereng még az aranyszirmú nyár,

s néha kikacsint onnan, hiszen nincs még vége

csak az én dalomnak; de mielőtt véget érne:

vidd el ajándékom minden Kedves Máriához,

névnapjukon szeretettel minden jót kívánok!”

 

Rozella•  2016. július 26. 10:52

„Szeretetköntösben”

 

Részlet egy újság-interjúból  / 2016- július /


Az interjú alanya: Lukács Mária alias „Csillogo” akinek ezúton is boldog születésnapot kívánok ! :)


" - Az érzékenységed sérülékenységgel is jár?

  - Igen, de ennek tudatában, ha én nem változom meg, akkor az a körülmény, amivel esetleg nap mint nap szembe-találom magam, szintén nem fog. Én vagyok a felelős magamért. Ki kell gyomlálnom azt, ami nem oda való, és meg kell próbálni felölteni azt a kis szeretetköntöst. Ha ez rajtunk van, és mindent megteszünk, amit lehet, akkor a siker nem marad el.”

 

„Szeretetköntösben”

 

Néha milyen könnyű, szertelen a lét,

minden szó könnyen kimondható,

a szív csak lebeg, - szinte lélekszinten -, 

és egyetlen esőcsepp is áttörhet gátakat;

de néha szíven és szájon mázsás lakat,

a kulcsa elveszett, másolata nincsen.

Könnyekből folyó mossa a partokat,

mégis medrében marad az áradat.

 

Napok nehéz hordalékát lerakja

a parton, - termékeny iszappá terül,

 - pillekönnyűvé fényesül egy mosoly-

ahogyan évre év, a ligetek kinőnek,

gyűrűk számolódnak,

s gyűrnek szép homlokredőket,

mert már minden szó kimondható,

a gátak ledőlnek, ha hisznek a szívnek,

a jövőnek, s utat engednek az elköszönőnek..

Kigyomlálható, ami nem odavaló,

mert néha a fák mégis az égig nőnek,

ha „szeretet-köntösét” felöltheti a szó…