huncfut-rimek

Elhengerelve minden istenféle nevében
lopott táppal élő Hathengeres rulletező lúzer
diplomata jogsival degeszre tömött zsebében
elindult Las Vegasba egy táska pénzzel
fitogtatta büszkén, "Nyerészkedni jöttem ejha
én vagyok a magyarok külső betyárja..."

Nemes fajta ember mára már elfogyott - nincs más
csak neogazdag, trükkökkel felemelkedő diplomás.
Csupán Ő az egy - ki életművészetben jeles -,
Őszinte szava nyomán leszünk mind csóró - csöves;
Gyenge szóm nem hallik Las Vegasig, de nem ám'
s a lovéé eltűnik egy nyerőgép simlis vektorán.

Lefolyt bíz itt sok játék, elfogytak a táska pénzek
miközben boltokban árak az egekig érnek.
Haragfolt díszeleg a nyomorgók keskeny homlokán,
Mi történt? Hathengeres rulletező diót tör zápfogán :)
Arca sápad, feljelent mindenkit- mind veszélyes
aki nem helyesli a luzert -. mert a játék "törvényes"

Kinek nincs táska dollárja, Az annyit is ér, hisz
a többség rest, még éjjel is alszanak, virslis
vacsiukat emésztik gondtalan, éhes a szemük
álmokkal etetik, sötét a kuckójuk -észre se veszük
mennyi baj van velük, olcsó ételeket zabálnak
kalácsot, igazit életükben sosem láttak.

Toronymagasan hordja Hathengeres a hegyes orrát
kutyakakis kézzel ily barmok le ne csavarják.
Embervére ha kicsordulna sok állat e vérszagra
netalán-tán persze, még fel is lázadna?!
Be is lép egy templomba szobrokat ölelgetni,
bárcsak ö is szoborrá válna, azt szeretnénk megérni.

vasat emel a pillangó, röpte lassú
csodálni virágokat nem adatik meg neki
nehéz a fém - noha izmos - keskeny mellkasú
ám de dupla szárnya dolgozik - repteti

Mi a titka el is mondom - zongora hangja szól
ez emeli magasba - nem a szárny - vajon ki
ül a zenegép előtt - vágyakról dalol
egyszer csak elhal a zene - a vasat leejti

és száll felszabadultan az ég felé
többé sosem száll le, felszabadult
rendszert váltott és él örökké

szívek bevándorlója, jó helyen lakom,
jövök, megyek, ajtót csukok-nyitok,
testi létem csontváza, képszalon

pirosszeretet, had legyek boldog,
mikor mint a madár berepülők
magam fabrikálta vitorláson

befekszem csigajáratos szeretet
vetettágyába, szívem ne csüggedj
szív a szívnek csendes utat enged

ami hasznos a paradicsomban
hazaérünk veletek, bús szívek
idegen voltam s magam feláldoztam

Lábujjhegyen lépked a szerelem
bátorszívek honába igyekszik
Diófalevél lobog kezében
tomboló vizeken továbbsiklik

Oly selymes a szél gyönyörködtető
hajfonatok fürtök hullámzása
fantasztikus kontyba fésülhető
jőj kincsem végtelen utazásra

/4Mózes 21:21-35; 22:1-40; 23:1-30; 24:1-25. / alapján
Bálám egybegyűlt szamárkái
sok apró Bálámot kezdettek szállítani;
Elébük áll majd kivontt karddal
Folyó menti angyalsereg koratavasszal

Korrupt a szamár, nem lépi át
a prüsszelkedők zan zás határát
mert hogy kikerülnék az ellenőrző pontokat
szamaragolás elkövetői így lennének boldogabb.