huncfut-rimek

Az Úr csodás tevékenysége az életünkben, Majd mindenkinél - működik. Noha nem szenteskedünk, mert ami rejtve van, az előtt hiába bizonygatnánk, hogy ó mennyire jók vagyunk- Miközben nem ismerjük - nem fogjuk fel, mennyire lát minket, mennyire képes észre venni ha megjátsszuk magunkat.
( Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. Példabeszédek könyve 15. rész 3. vers.)
Hol van az Úr rejtekhelye? "Tenger takarja lábnyomát, Szelek szárnyán suhan" mondja az ének
Titkosak tervei és pontosan előre kitűzött időben érvényesíti akaratát
De jó lenne ha ember nem avatkozna bele, hagyni kellene akarata szerint érjen be a gabona, gyümölcs, Rügyet fakasszon az ág. Mert az az igazi pompás virág, ami kétkedők szeme előtt bontja ki kelyhét. Könnyen megfejthető az isteni bölcsesség ha megismerjük a természetet, de ha vakon belerondítunk, saját magunknak okozunk nagy károkat.

Nem félni kell tehát az Úrtól, hanem, rábízni dolgaink. Legyen eső az ég akarata szerint, ne a repülők provokáljanak esőket, vagy aszályt, legyen az eső áldás, mint régen. Bízzál az Úrban, rólad ő Meg nem feledkezik,
Zsoltárok 37:3-11(Károli "Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

megnézted a múlt
enyészet falta magány
álmunk megvakult

eltompult látszat
Ködben a csók se cuppan
vonzás a sátrad

hátranéz hegyes
lapocka csiszold
simogatva ha szeretsz

végig völgyek vonalain vonulva
vezessen varangy vagy vízimadár
viszek valamit (varázslatos volna
vegyük valósnak) - virradj véghatár

vágyszelek vihara velem van - vágtat
várj virágom világod visszahív
vakon vánszorgok vén végtagjaimat
vitorla vászonra varrnám - váltig

verekedhettem venyigehősként
vigéc vaksin visszatántorogva
vájatoknak vasrácsait választva

visszatetsző viszolygástok verébkék
visszarántó válaszfalak védjék
vérrel vakolt vaskalitkába vessék

modernkedni szeretnék s ni - lemásznak
a lapról a hangok nem is betűk
mégis hagytak itt nyomokat nekünk
míg szavatosságaik le nem járnak

ez ká az meg az osz annyi mint káosz
hímez-hámoz az ábécé segéd
s félek mindjárt megeszi a kefét
üres fejből valamit kisugároz

valami karakteres női rejtélyt
vagy padlón elnyúlást mégse bizarrt
lopva gyöngédséget váró menekvést

s bezárult a bazár s engem az zavart
hogy közhelyes ez a modernkedés
hisz minden poén annyiszor kifacsart

ne javítsak  a habitussán
de  félre érti, mert süket 
bár  műbarát - s kétes logikán
fityeg sikerélménye - netán
remekművet is alábecsül -
de ha kimosatja fülét
habzsolni fogja az értékes
lírát s nem csemegézi már
a hiányos húrok dallamát