huncfut-rimek
Versmint a fogak hullunk ki
Mi tegnapom leltárba sorolja,
nem annyira igéretes "gyakorlat".
kinőhet ebből csalódás bokra -,
tudom, van benne ördögi fondorlat.
Hadd menjek vissza, térden is ha kell.
sőt mellúszásban, noha nem szokás
hogy istenítsem a jaj de szépet -jer
bele hullni jegyzékbe, félnótás.
Miközben egymást csalfán lelkesítjük,
de szép helyen sétálunk, lefelé;
mint a fogak, hullunk ki és eltününk.
Egykutya minden, tekits hát mögéd,
kerülnek , ha nincsenek bogaraid,
kerülnek, ha lesznek bogaraid...
Nincs már szükség nevetésre?
Nincs szükség már nevetésre? röhej
szitura mikor kerül sor -, ne viccelj!
Komoly lelki nyomor, győz a közhely,
ha vicces is, mélabú nem vidít fel.
Tekints körbe,bele néz a semmibe.
Közélet kakukkja, csőre görbe.
Ott hagyta a poént - mások fészkébe,
kikelt a tojás, egy tag feltörte.
Jó lenne a lét, de fészke belapult
melyből kirepült tréfa, meg az élc;
a polgár nem derül, magánytól életunt.
Merevre görbült fásult ridegség,
kéne csöppnyi viszketegség, önérzet,
s jót vihogva letojni az egészet.
Ülj a szekérbe
Az égbolt nyálkás felhői közt keresem
a boldog embert, de szárnya nincs;
Ő is alant botorkál, mint ló, kehesen.
Csigákat lát, házát irigyli mérgesen
Kit rabul ejt szeretet bilincs
Gravitáció nélkül létem, kurta;
tükörbe nézd, arcodra mit vakolsz?!
Szép villan rútba -, két-ujjal a lukba
fekete báj vonz. fehér lesz a torz.
Gondolatkincs az elme olajozottan
kattogj feledés kerék, válts sebességre.
A tudás csak úgy, unottan kiszottyan.
Anyagi mérce mindent a tenyérbe,
te meg feleség ülj a szekérbe
Óriási változások
Időben, térben óriási tény
és képlet változások, túlélni még
van esély, a buli gördül ne félj,
ez itt nem a kocka, megkímél a tél.
Lapos a szív, mint a palacsinta,
dimenziója oly körülhatárolt,
mint kagylóé, teknőben dobbantja,
de merészen, élniakarását most.
Apóka lettem, s minden nap áldott
akármire rátekintek párolog,
mint a kifedett fazék, mi készül?
Kocsonya biztos nem, feldarabolt
tyúkanyó kárál göböcke hasban, hogy
tojását áldozza, s velem vénül.
Fenntarja
Fentartja a felhő az ég boltját -,
fent a kék a mennyországot, s mi lenne,
ha feljebb zöldes lenne , hogy lássák
a napot másként s kék a fa levele
Lila fűben sárga mindenki arca,
patak vize fehér, s a tenger meg
szürke mint a felhők, hol hajók raja
fekete hullámokon ringva megy.
a szépruha tán narancs színű lenne
s a barna is vele vetekedne
ám a szürke itt szóba sem jöhetne.
Milyen színű legyen a repülő,
arra nekem nincs semmiféle tippem
tán rózsaszínű avagy ciklámen.