huncfut-rimek

én vagyok én a szoba közepén
írok a rányinak egy szimpla verset
elmerenghet érzelmes szövegén
nem vagyok az ki utcán sok nőt felszed

mert ki se mozdulok - drága kincsem
a fazékban semmi sincsen de majd lesz
most bent lehet fogyózni szerényen
nem ballagunk falni a magdonelthez

eleget zabáltuk a hám-börgert
nem csábítja szívem hotdogos néni
se az a szendvicses hölgyecske mert

azt szeretném ma szívből énekelni
hogy én vagyok én a szoba közepén
s bármi történhet nem fog érdekelni :)

https://www.youtube.com/watch?v=n3cfoVP2crE

Az élet értelmetlen ha szorongsz
sose tréfálod meg sorsod - nem ugratsz
ki egy nyulat a bokorból, morogsz
minden semmiségre - sose lazulhatsz.

Holnaptól vedd fordítva fel inged
dugd fejed egy vödör óborba, rikolts
mint Bálint-bá a piacon, s lisztet
szórj hajadra, beszéded legyen licslocs.

Hazudd a nődnek hogy megcsaltad ám,
de ne törd szívét össze; sose füllents
fontos arccal, szavad legyen talány,

s ne tagad le ha hibáztat - isten ments,
mindig is hibás az ember, zsivány
de jó szívű feje fölött szivárvány

a zöld a végtelen a föld a védtelen

a kék a két szemed a szép a védjegyed

a barna földet ad a sárga elaltat

a piros bájcsinos nem illik a bácsihoz

sokszínű világ életünk tiszavirág

a színtelen éjek szüntelen szeszélyek

a színes nappalok nő után nyargalók

a tarka szóbőség eltitkolt meddőség

a bőség gyarapít a hőség lebarnít

a szükség tetűvész az ínség kiveséz

a nyomor lefokoz a hiány megmotoz

a szegénység éhség a muszáj merészség

pénzhiány gallyra visz pénzzavar elvakít

a gazdaság vakság a pénz nagy marhaság

az ember tán jófej de gyakran nem kóser

a szerelem éltet a románc becézget

a móka csalóka a vicc csípős duma
a hit nem segít de az ima gyógyít
a keserű írmag a fanyar ízt ad
a jó becsapható a rossz mást megcsaló

bicska a mennyezetbe szúrva
valaki feldobta, (de durva)
és folyik a vér sebesen
az erekben s (a bicskát leszedem)

zsebrevágom mint nem létező
bajt hozó tárgyat csütörtök jő
elkopik a szó, ne virtuskodj
sokszor kimondtuk mért savanyodsz?

megint ott egy zsebkés s a zenész
fejét csóválja kocsmai vész
mindig valaki feni-fogát
ennyire utálná önmagát?

marháskodok tükörbe vigyorgok
hátamban a kacor lent sikolyok
megborotválom a kannibált
ki utánam sokat kandikált

cinikus nyuszi pajtás szerint
nem jó a nyuszitojás
mert az sok kolesszel telehint;
s mondom a tyúkomnak - nyomás
tojni, mert körmünkre ég a pinty!

"Tojjon neked a pinty, a nyuszi!"
- kárált a tyúkom, s ne tudd meg -
ott helyben nem átal  duzzogni.
Szerencsémre a fürjek
kezdtek el tojni, az is valami -
örültem, nem kell festenem...