huncfut-rimek

Fakopáncs csőrű suvadt az ország fészkébe

nem is a volt csak aannak látszott
kiderült, hogy kakukk madár - végtére
kilökdöste a jóembereket magamellől
ezek vannak, ezek vannak....

A könnyű ugrás nem fentről alá -
hiszen zuhanás nélküli- ha érted;
szökdelni kell mielőtt tiltaná
a világ; legyen ez, bár, röppenésed.


Pattanó lelkemnek , játszi esély;
olajra lépés, de mégse menekvés;
Cinege párnak e séta kevés.
nekünk lelkiismereti törekvés.


De ugranom kell játszva jó nagyot;
s ha megérkeztem oda, hol a hangyák
keze alatt épül a boly, kapok

én is ott egy aprócska kis asztalkát.
Egyél-igyál barátom még tovább,
bilincset kapnak majd globiszolgák.

Felhasznált engem a költői kín
s kiráztam fejemből rímeim
de mégse lett jó a hangzás
mert a valóság csak egy plajbász
Ő az oka, hogy feszt írok
versmániámból tréfát kreálok
nyájas fejekbe szerény vígságom
élcelődve eljuttatom
nemhiába mert ha nevetés lesz
akkor a fene meg nem esz
Ha ha ha ezen ne is nevesetek
csak egy jó nagyot, gyerekek :)

Aki másnak kiássa örök-fekhelyét
nem adhat mégse használati jogot,
végül ő lesz kénytelen feküdni belé, s
azt mondja neki, no te kretén, látod
én nem voltam kretén mégis idejutok.

Aki másnak a hírnevét naponta
mint a földikutya, aláássa buzgón
annak megroggyan a horgasina
mondom naponta, és az ő baja, mondom
aki másnak mit is akar, az ő baja.