huncfut-rimek
HumorTermékeny szájkaraté
karate a csendben, susog beszélőgép
miről nem beszélnek? kutatja főként
a hangtalanság fondorlatát, hopp, meg van!
kiáltja, forralnak valamit hangtalan,
de én szóra bírom őket, a kezembe
mézesmadzag, ráugornak sorra, szerre.
Végeredmény
kezében még mindig ott lóg a madzag
körbevették a nyüzsgő darazsak
Esetleg kéretlen
Esetleg kéretlen a versem;
mindezt összevetve , kezdem -
tehetetlen ki nem kezdi soha el,
szivárog adathalmaza ezerrel.
Egy-két hekkelő akrobata
kormos kézzel élvezkedik rajta.
Faragatlanság figyelni rá
ártatlan bárány, vétkét tompítaná.
Mekkora kárhozat, avagy pech,
erénye odalett mint az Apek;
de van helyette Nav, kicsit más,
nagy bukszás és bőrharisnyás.
Nem részletezem alázatom
kidobom álszent meghajlásom
a csudába árgyélusi kukába,
szivárog az is a culába.
Megesett, hogy írtam keveset
kéretlen, véletlen ebből kereked
betűzálog - szerkezet, papagájnak
mondóka, ne nézd alkotásnak...
forog a föld
forog a föd de már lassan
tojást tojt egy kövér kappan
ebéd lesz az Lucifernek
narancshéjból gumit kerget
oda lett a déli gyümölcs
rossz pap szemén hályog, szemölcs
segít rajta kézrátétel
pokolban lesz szent átvétel
át is vesznek sok írástudót
talpukra verik a lópatkót
patás elvtárs boldog ott lent
"rám szavaztak,ide is követnek"
forog a föld - le fog állni
ne féljetek - nem fog fájni
rohad a narancs de ki bánja
ki megette majd kihányja
kámaszutra, mit iszol?
Magának búsra, mit ad a kámaszútra?
Mért mereng, mit szöszmötöl a kályha sutba?
El elréved, ölelgeti a tegnapot -
hableányról egy két paplant lekapkod.
Mindig meglepő ha lekéssük a randit
szénakazalban egy kis egér szalad itt;
Önállótlan ez a kefe, nem pucol
maga inkább valamerre, mit iszol?
Fityegj szektahad, véget ér uralmad
Ityeg a fityegő kommunalítás
becserkészte a zsebeket rendesen
de már nem üzemel parasztvakítás
bagoly huhog, joslata reménytelen.
Dugába dől minden ellentámadás
huhog a flaskó előszele, pucolj
despota, nyuszi vagy megint, futás;
fogy a lové fülekbe ne duruzsolj,
Csimpaszkodik a bogárhátú szarvas
bogár, ő a séf, amit főz, rég megunt
kotyvasz, nem ízlik, pedig sóz a szekund.
Kétfelé pörgő gépezet aljas
ahogy nyálasan nyalogat jeges krémet,
sosem kérte ki a véeményed.
