kukkantsbeblogomba

néha aprózva - költöm a rímeket
pedig mondják. hogy a rím
szükségtelen kín - rontja a szöveget

gyűlnek ekként gondjaim
tán úgy verselek, mint egy nemes nomád
úgy tompítom félszemet

terv, formula merevre görbült formák
látni kéne a lényeget
töprengő fejben tépett szóvitorlák

lufit felfúvó szelek
ábrándos álmok kincseit kifosztják
letérítenek visznek

guberálj rímfaragó
dalod szívfacsaró nem kell senkinek
labdád visszapattanó

netnek tüzes falát robot nézi meg
fűsbe folyton szuszogó
rímeid felett képzelt ütem liheg

áldott május virágdús békehó
kertemben fészekrakó koranyár zsong
hol késik hol siet a léthajó
mely nyarat hozva lassan ide szállong

felujjong neked dalol még százszor is
mint mikor virágot lel egy parány méh
repes a lelkem dong fától fáig
virágzón és illatosan hozzád tér

tán rovarok vagyunk mi is, de jaj
szárnyainkat kitépte égi kézzel
próbára tesz isten, ó emberfaj

ne vágyakozz égbe röpülni fel
szerelmes szívedben ez a sok érzés
csak azért ég úgy, hogy fájjon míg élsz

egyöntetű rétegek között jár
mint az ecset - szólazúrba mártottan
szólavinát ken szét  -  szinte szótlan
s szól a dal - háttérre szerelt örömár 

cimbalom pengetőjeként ugrál 
szerelem himnuszba kezd a szívhúr -
s a ráncok alatt egy mosoly megifjul
míg az ének talpak alatt pulzál

koromkefével rétegek alá
hol a szépség virágzó tüzes emlék
mert abból egy szálat is ha lelnék

az tenne éjeket fényes nappallá
szóréteg vagy - elképzelt buta érzés
nótázhatsz de tud, nincs visszatérés

szememvilága ráfénylik e tájra
hogyan látom - isten tudja ki néz -
mikor figyelem a világot szánva
de valami benne még megigéz

nagy a mindenség és mégse bonyolult
benne vagyok benne beszippant és
magába rejt a fejjem is elbódult
de amit látok így nagyon kevés

picike égdarab apródombkupac
galambok szállnak fellegek mögé
s fut lent a fűben egy szerencsemalac

szemem-tükrében ez van örökké 
oly csábos messzeség mely vágyódást kelt
oly életvágy mely nem ismer áment

hasztalan bámulom végén a szó
valahogy sehogyan sem ragtalan, ám
kifogni szeretnék rajta - na jó
kikerülöm ezt a buktatót s no lám 

úgy tűnik megy ez végül is oké
ragtalan végződik a sor - bagatel
ilyenfajta rímért nem kell lóvé
bármi legyen eme célnak megfelel

ige vagy főnév melynek ragja nincs
de például a melléknév se selejt
ki már gyakorolta sosem felejt

nő az önbizalmam ó, drága kincs
ez a puszi sem lehet rím csak a csók
főleg ha nyálam utánad csorog