rímkalászos évek múlnak el

Mikijozsa•  2020. november 4. 12:21  •  olvasva: 188

Mily bőségesen hullámzó a vég
szava - rímkalász, melyet ha kicsépelsz
magot nem találsz egyben se - az, rég
kihajtott s most hamván bolyongva lépdelsz.

A táj öltözik vetkőzik neked
nem magának sem az égi Atyának;
hiszen te rángatod a zsineget -
mitől a kis lábujja - néha fájhat.

Üres a mítosz belseje, s ha rím
se ékesítené - mit érne? semmit!
Pocsék a mű, ha becsap szép meséje.

Az ég hasában élünk -, csontjaink
emésztő világ puhítja, öregbít -
elkoptat s aztán fütyül az egészre

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. november 10. 12:27

@liketorn: igen szoktam főoldalra is kitenni 3-at négyet egyszere. köszi az olvasást :)

liketorn2020. november 10. 12:21

Nos, meg is van, a legutolsó versed vége ez.

liketorn2020. november 10. 12:15

Mehetne a főoldalra, csak szólok.

Mikijozsa2020. november 10. 10:55

@stapi: igen ahogyan mondod, nem vagyunk egyebenk csak kis sarlóval arató önkéntesek :) Legyen szép napod :)

Mikijozsa2020. november 10. 10:54

@BakosErika: kedves Erika elfeledkeztem rólad, ezúton bocsánat.. és köszönöm szavaid szép napot :)

stapi2020. november 10. 10:26

...mi meg evickélünk hol a kalászok között, hol a tarlón...
Gratulálok versedhez!

BakosErika2020. november 4. 20:34

Nálad azért magot lehet találni, Miki.
Remek szonett, gratulálok.

Mikijozsa2020. november 4. 18:41

@Mikijozsa: igen aki rímel
az ember is mert figyel
a szavaira, köszönöm szavaid szép estét :)

Mikijozsa2020. november 4. 18:39

@Törölt tag: köszönöm szépen - szép estét :)

kevelin2020. november 4. 16:06

Rímek nèlkül is lehet èlni egyeseknek de nem nekünk,kik már csak bólyongunk a múlt kitaposott útján.Tetszik a versed nagyon jó most is.

Törölt tag2020. november 4. 13:00

Törölt hozzászólás.