halványodnak a színek

Mikijozsa•  2018. június 21. 05:08

kopik a zöld barnul az erdő
sárgára vicskad a mező
halványodik az égi kékség
értéktelenné válik a szépség
halványuló emlékek okán
óralap lóg az uborkafán 

sportérmék lógnak érdemtelen
kérkedik vele művészfejem
de a szív csókokért harcol
mely nem fityeg a mellre bronzból
rozsdás arcokat felejtve rég
eldobtam a smirglit odébb

patinás tornyok tetején
mint fényes gerlepár öntvény
dacol az idővel a szerelem
egymásba forrt örökre színtelen

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2018. június 21. 15:15

@Metta: köszönöm a látogatás, örülök véleményednek.

Mikijozsa2018. június 21. 15:14

@Pflugerfefi: ez is biztosan valami képi látomás :) Köszönöm Feri, legyen szép napod ma is

Mikijozsa2018. június 21. 15:13

@mantra: szia :)

Metta2018. június 21. 14:06

Nagyon jó!
"halványuló emlékek okán
óralap lóg az uborkafán " Micsoda hasonlat!

Pflugerfefi2018. június 21. 13:24

De jó Miki!
"Óralap lóg az uborkafán"
Eldobom az agyamat, honnan jönnek ezek!
"dacol az idővel a szerelem"

mantra2018. június 21. 12:05

:)

Mikijozsa2018. június 21. 10:53

@kevelin: köszönöm értő szavaid

Mikijozsa2018. június 21. 10:53

@BakosErika: köszi, Erika, legyen szép napod :)

BakosErika2018. június 21. 06:59

Nagyon jó képek, Miki.
Tetszett.

kevelin2018. június 21. 05:49

Halványuló emlèkek nyomàn óralap lóg az uborkafàn bírom a hasonlataidat ez a versed is tetszett