Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Fényevő vagyok
Mikijozsa• 2016. október 7. 10:40
Meditáltam rajta, ó fényes Nap
energiahiányom oka, nem szeretnek;
áraszd ki rám fényed, légy tejszínhab;
örömmel adom gyomrom a vegyszereknek.
Az egész ott kezdődik, hogy tőlem
viszik az energiát gyönge jellemek.
Ám én csak hozzád fordulok mindennap
többet adok tovább mint amit te adsz.
Bennem meghatványozódik amit kaptam
tágul köröm, mind többen kiszipolyoznak;
kihívásoknak nézek elébe, fellobbantam
eszem a fényt, s a földre rózsák potyognak
Semmi nem úgy van - ahogyan leírom,
de ki ad nekem ötletet? ki az én elbírálom?
Csakis én mondhatom meg magamnak, ó Nap:
hogy sugaraidból a táplálék engem megtart.
____________________________________________________________
Mikijozsa2016. október 9. 13:03
@Csinaj: ó de boldog vaok :)
Csinaj2016. október 9. 11:17
PerszE, olyant is írtál, hogy :
"Megállok itt, a kertem elején
éppen lement a nap
Elfáradni szeretnék, s nem lehet
Elfoglaltam a kijelölt várakat
Most itt a határ, innen nézem a fánkat"
Csinaj2016. október 9. 11:15
Fényevő?
s akkor mégis ilyeneket irkáltál: "jó szép szerelmes harmat
mért szárad fel, ha felsüt a nap?
Mikor mindkettő szerelemből fakad
Ilonkám, légy eltakarója a napnak
hogy megmaradjanak
szíveinkben a szerelmes vágyak."?
MI?Ki?
Mikijozsa2016. október 8. 19:26
Ha lehet, ki kell próbálni
Eleonora2016. október 8. 17:53
@Mikijozsa: Bonyolultnak biztosan bonyolult, de hogy fontos-e, hogy rajtam kívül másnak fontos-e azt nem tudom. Hisz nem csak adni kell tudni, hanem elfogadni is tudni kell. S néha nem vagyok benne olyan biztos, hogy jót, s jól teszek.
Mikijozsa2016. október 7. 22:21
@Eleonora: bonyolult, de fontos tudás
Eleonora2016. október 7. 21:22
@Mikijozsa: Igen.
Vannak pillanatok, mikor úgy érzem, hogy gondolataimmal akár a világegyetemet is tágíthatom, aztán félelmemben sírva fakadok, mert dehogy is akarnám hogy táguljon, hisz akkor széteshet. Ám mikor érzem, hogy szeretteim közül bárki segítségkérés helyzetében van, még mielőtt a kérés elhangozhatna, aranyhídon viszem, ha kell a szót, ha kell a tettet, ha kell, amit az élet hiányol.
S mostanában már, egyre ritkábban teszem fel magamnak a kérdést:
"de ki ad nekem ötletet? ki az én elbírálom?"
Mikijozsa2016. október 7. 20:33
@BakosErika: talán meg :)
Mikijozsa2016. október 7. 20:32
@Eleonora: énsem, csak el akartam képzelni, hogy az milyen lehet, azért írtam csak :)
BakosErika2016. október 7. 18:45
Talán meghallgat... :)
Eleonora2016. október 7. 18:33
Elgondolkodtató vers.
S ez jutott eszembe, miután olvastam.
Én nem vagyok fényevő, mert ahhoz először el kéne fogadnom, s szeretni kéne önmagam.