Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
altaténiában vetik az ágyam :)
Mikijozsa 2018. augusztus 10. 07:42
altaténiában már vetik az ágyam
fehérkesztyűs fellegruhás nénikék
lefekvés előtt lekapcsolják a szárnyam
aztán altatódalt susog a messzeség
árnyék közepén fésülködik a leány
tükör az égbolt háttérben figyelem
haját kibontva a napba néz nem reám
lassan távolodik vagy csak képzelem
már nincs se árnyék se fény ez valami más
az idő asztalán kitör a lélek
az anyag fogságából s lőn feltámadás
altaténiában az álmok semmit nem érnek
Mikijozsa2018. augusztus 12. 09:05
@Steel: örülök hogy tetszett, nagyon köszi
Steel2018. augusztus 12. 06:52
Az utolsó versszaktól szinte libabőrös lettem.
Remeket alkottál tényleg.
Mikijozsa2018. augusztus 10. 19:23
@Molnar-Jolan: nagyon jó, rímel, és köszönöm
Mikijozsa2018. augusztus 10. 19:22
@Eleonora: Szia, kedves Nóra a dolgok eme oldalát is ismerjük már. ugye? örülök hogy olvastad - üdv szeretettel
Eleonora2018. augusztus 10. 16:59
Altaténia, baljós szó, műtő...
Ott nem, de előtte, és utána nagyon fontosak az álmok
Sokat töprengtem borzongató verseden, mindig úgy elmerengtetnek a soraid, szeretek itt Nálad
Molnar-Jolan2018. augusztus 10. 15:18
Ha tündérszárnyukat az éj eltakarja némiképp,
altaténiában altatót dúdolnak nénikék.
:-)
Jó lett.
Mikijozsa2018. augusztus 10. 12:09
@dobosigyorgy: köszönöm örülök hogy tetszik
Mikijozsa2018. augusztus 10. 12:08
@kevelin: köszönöm :)
Mikijozsa2018. augusztus 10. 12:08
@Törölt tag: hálásan köszi :)
Törölt tag2018. augusztus 10. 11:20
Törölt hozzászólás.
kevelin2018. augusztus 10. 10:26
De Gyönyörű!!!!!!!!!!!!!!!
dobosigyorgy2018. augusztus 10. 09:06
Az nagyon jó!!!