Pávatánc

Kecses vagyok, belemegyek,

Önmagam meg a fene legyek.

Szép hajlás, lágyan egy-kettő,

Bókolás, szelíden, jól érthetőn.

Te felveszed szépséges tollaid,

Mindegyikünk magától olvad itt.

Adjuk a jó mást, egymás jól alá,

Objektívünket letettük valahová.

Szivárvány szívben határtalan,

Lehetőséget füllentve alaposan.

De mégis belémkarolva csillan,

Emberi őszinte remény halkan. 

És ezt megszerettem benned,

Mert így jó álca nélkül lenned.

Pávatáncunk végre szabadul,

Az igaz szív tündököljön vadul.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)