Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Alap mit mindenki ért, az élet, az otthon,

Boldogulás, szeretet mit a szíved adjon,

Belé s oda a mag töretének nedve mellé,

Mi világot jelent mind de földet is, eggyé.

Nemzetet kultúrával s mindenféle vérrel,

Kinek jó dolgos keze törődőn kalászt érlel.

Tradíció mi megtart, nem vesz el, csak ád,

Aratók ünnepén büszke az egész család.

Mert lehetsz keserűen száraz vagy ropogós,

Büszke nemzeti szalaggal átkötve lobogós.

Mert dolga közben csak annyi amit tehet,

Hogy átadott szeretettel tölti meg szívedet.

Hát ünnepeld egyszerre s mindig tovább,

Szent Istvánt s a hazánk étkeinek királyát.

Mert nem az a Magyar ki pódiumra fölhág,

Hanem ki izzadságával egy népnek enni ád.

Hát jó gazdag, új Magyar vekni, minden falatod,

Kinek-kinek hite szerint az tiszteltet megadod.

S hirdeted boldog teli szájjal mosolyogva te el,

Magyarnak lenni jó és közben éhes sem leszel. 

És a szórakó előadásában is…

Észrevetted? Az ember valahonnan mindig menekül,

Viszi bőre alatt a szívében magát és legbelül mindegy

Mi kerekedik legfelül, néha az élet vándoroltat meg és

Nem kérdez akarsz-e menni, mert léted nem a hely

Szikla és kő hanem amit te építesz magadból az a 

Jövő s adsz a sziklának helye nevét, életét, történtét

Élet-vallást s történelmet, mit nem kapsz a boltban mert

ez az élet, a megélés dolga s meg kell élned.

S így keletkeznek mind mik neked s nekünk is, kint s belül a 

Világunkká válik, Foglalásból A Hon, Megyerből A Magyar,

Szeretetből Az Isten, és És így tovább kultúrát identitást és

Értéket teremt mikor egy pici törzs nemzetségei, valamikor

1100 éve Úgy döntött itt otthont teremt, megőrizve furcsa, nem

Idevaló nyelvét, konok okoskodó örök hatalom megkérdőjelező

Lelkét s hatalmas szívét mit mind eme medencébe öntötte bele

S kitartott bármilyen megszálló mészárolta is épp halomra le

És megvolt benne az a lélek mi ha kellett nyomorból ébredt, hogy

Lerázza a megszálló idegen bakancsot vagy hogy hon atya fia s 

Lányait bújtatva kockáztassa a Dunába lövetés parancsot.

Hát gyertek kérlek, ti mind, ki ősi nemzetségeink vérei vagytok vagy

Azzá lettetek, gyertek hát, ma ünnepeljetek! Egyszer év és az óra pereg

Tovább s én hiszek benned ó te konok Nemzet, mert ha Hazád Honná 

Tetted s ennyi éven át nem adod, bármily lator vagy kecsegtető is 

Kapott ajánlatod, megérdemled hát, hogy kéz a kézben ünnepeljük ezt

A napot át és mondhassuk mind büszkén a napfelkeltekor, Mint egykor

Egy Nemzet Hajnalán: itt e Föld az otthonom és lelkem része már,

Ünneplem ma szeretettel, Drága Magyarország, édes hazám!

Publikálva, Pest 2022 Augusztus 20,

reggel 05:46-kor, mikor a nap kelt.

És a szórakó előadásában is…

MLK Jr. után...szabadon

Gyermekeim, bohémság van a ti véretekben is, de ez most fontos,

Mert ha szeretjük, ha nem, van egyféle belső mérce, ami pontos.

És ez az egyetlen igaz, való versenytárshoz mér, önmagatokhoz,

Kit legyőzni, fricskázni, felülmúlni adjátok kötelező feladataitokhoz.

Mi dolgom-e világban? kérditek jogosan, mert a szabad légi élet,

Nem kérdez, hanem ád, te rád elképzeéhetetlen felelősség tétet.

S nem érted, hogy a bármi, hogyan lett együtt bonyolult és könnyű,

Mit egyből gondolat nélkül tudnod kéne, miért nem ilyen egyszerű.

A lelketek egy palánta ami rengeteg szép csodát rejt, de ez nem elég,

Mert ki teremt, Ő vagy én, majd eldöntitek, sem sejthetett mindent még.

De millió évnyi evolúció s penge esztekre magatokat bízva én tudom,

Hogy csetletek ugyan botolva de a napos oldalán maradtok s a jó uton.

Volt egyszer egy lelkész, kinek gondolatait adom most ételül az útra nektek,

"Még ha úgy esnék is veled, hogy utca seprés is az amiből enni vesztek,

Legyen fontos neked, hogy a legjobb legyél, hogy lássa az ég s a hegyek,

Mind, hogy mily egyszerű feladat mégis mint művészet tesz tisztává nektek"

Mert ez a tűz még miért a szerelmen kívül érdemes embernek születni,

Hisz a lelketlen anyag akaratlan nem tudja magát sehogy jobbá tenni.

De ti, igen s ez a tudás, még eggyütt meg kell, hogy nektek, veltek tegye,

A bukhatatlanságot, mi a ti bűszke, dolgos lelketek igaz egészséges fénye.

“Idézet” Martin Luther King junior, a Cleveland-i Glenville középiskolában, 1967. április 26-án tartott beszédéből.

És a szórakó előadásában is…

Bushido avagy a harcos lélek útja,

A morális kódex évszázadok óta.

Őszinteség, Szerénység, Higgadtság,

Lojalitás, Mesteri harc és halálig tartó Becsület, tisztaság.

Íratlan s írva, ki szolgál hadurat erre esküszik,

Szívébe vésve s vérrel felírva a becsületkódex rá vonatkozik.

Klánok értelmezik sok olvastban de a morál áll,

Ki becstelen s gonosz arra a gyors halál vár.

S a földet hol a nap felkel áthatja az üzenet,

Társadalmi értékrend alapjai mit ő jelent.

S ez nem véletlen futó felángoló kaland,

Évszázadok óta eszménykép mint fent úgy alant.

Mit Konföciusz tanaí s Shinto és Zen szavai teremt,

Filozófiai gerincet, értéket, büszkeséget, nemzetet jelent.

Egykoron szamuráj harcosok követték minden szavát,

Most egy értékrend mi harcról versenyre rakta át mindenki fókuszát.

A Bushido a halálban gyökeredzik de életet teremt,

S támogató értékek mentén egy nemzetet felemelt.

Mert a mélység soha nem ér véget sem kint sem benned,

Mikor végső pillanatod jő akkor kiderül, sikerült-e embernek lenned.

És a szórakó előadásában is…