Gátlástalanul (a Féreg bosszúja)

Megtettem hát, igen, borzalmas dolgokat,

Nem tántorított el sem könyörgés, se ellen akarat.

Bőven dőlt kezeimből az erőszak s halál,

De mond csak, tőlem mi mást is vártál?

Balga hiszi csak, hogy a lovagok kékben azok,

Makulátlan, erkölcsős igazság bajnokok.

Ki olyan szennyel dolgozik mint én a Féreg,

Mond, saját lelkének mi jót remélhet?

Zsebemből élt vagy egy tucatjuk sora,

Volt köztük magas rang s néhány bírói jogszolga.

Legtöbbször információ kellett csak tőlük végül,

Vagy egy elnéző ítélet szennyes segítségül.

Ám egyikük fellázadt s lett a vesztem végül,

Felébredt benne s bűntudatos lélekre szépült.

Mint irgalmatlan mester haragos büntetésül,

A kisbíró nagy halált halt a rendezett tűzben végül.

Gátlástalanul voltam s vagyok, s ha ki jutok, leszek én,

Ne is pislákoljon benned naív más, szép remény.

Megvetsz, utálsz de legjobban belül attól rettegsz,

Hogy, bennem a Féregben, sötét magadra ismerhetsz.

Mert társadalmad “terméke” vagyok én legvégül,

S inkább tagadod, mint beismerd ti nem voltatok ott segítségül.

Hát leszek én sötét s titkolt szégyen rákfenéd,

De most megyek, de azt hiszem találkozunk mi még…

És a szórakó előadásában is…

És ígéretem szerint a Féreg visszatért és sajátos, alsó-látószögéből görbe tükröt tart a jóléti társadalom felé. Aki esetleg lemaradt volna, annak alább található a Féreg bemutatkozó szórakása is:

Halott lét (a Féreg színre lép) címmel:

Ó és igen, persze lesz még 😊