Elektron kék

Aradi_Gabor•  2023. június 5. 06:41  •  olvasva: 106


Mint szemeidben egyszer még,

Lézer csillanva át törik a tér,

Éltem benned én, jó volt és elég,

Szerettem, ahogy te szerettél,

Önmagad dalával kiteljesedtél.


De ahogy lelkünk dolga a hasonulás,

Én maradtam én és te maradtál más,

Kezeink nedvesek csúszik a fogás,

Elvétett lépések, elvétett fohász,

Mindent betölt a furcsa suttogás.


Mutasd mi szép, mutasd mi elég,

Magamat vesztem de tudom, felég,

Párnába harap az éjszakai görcs,

Önmagunk volt mi mindent megölt,

Rideg bauxit barna és smaragd zöld.


Szól a zene, valahol némán üvölt a vágy,

Halott nyelveken várom hogy kommunikálj,

Szétesik a kép, fókusztalan rajta a táj,

Milliárd agyi átvivő néma parancsra vár,

Az anyag módosult már, a végtelen térben nem talál.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2023. június 6. 09:36

szóljon a zene - anyaga képlékeny

Aradi_Gabor2023. június 5. 11:05

@skary:

= sárgaföldjózan 😊🙏

skary2023. június 5. 09:27

jah mint a tudatállapot .)