Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Bréking! - Új versem a Poet-on - Bőr / Rajz
Aradi_Gabor• 2022. május 13. 09:40 • olvasva: 136
Egy gyönyörű tetovált szerető. Bár lehet, hogy a véleményünk erősen különbözik a test díszítés eme módjáról, ez a vers azoknak és azokról szól akik látják az esztétikai szépséget ebben, vagy csak kíváncsiak az érintésére valami szokatlannak, ami mégis természetesen emberi mert a lélek kabátját kívül viseli:
Lelked rajtad s őrajta érzéki gyönyörűséggel, erre felé
Amennyiben a linkre klikk után azt látod, hogy a szerzőnek nincsenek versei, vagy törölte őket, vagy nincs meg a vers, akkor vagy nem vagy belépve - mivel a „fő-oldalas” verseim erotikus tartalmuk miatt csak regisztrált és belépett felhasználók számára láthatóak (ha még nincs fiókod akkor regisztrálnod kell magadat), vagy/és a beállítások között ki kell pipálod a 18+ kategória megjelenítését is. Ez alapból nincsen bekapcsolva, neked kell külön bejelölnöd ezt.
És az összes többi, mind egy kalap alatt: 20uk itt található https://www.poet.hu/szerzo/Aradi_Gabor
Mikijozsa2022. május 13. 14:37
@Aradi_Gabor: köszönöm számomra igazán megtisztelő hogy bemutattad
Aradi_Gabor2022. május 13. 14:21
@Mikijozsa: akkor csak neked következzen egy speciális kiadás, a korhatár nélküli verzió😊
Bőr/Rajz
Mikor levetted a ruhád, láttam meg a bőrödön a szépség vonalát,
Mi beletűzve belsőd és külsőd között fénylő díszként csillogott át.
Bokáid boltozatától futóvirágok színes csoportja kúszott vádlid gömbjére fel,
S combodon erre egy éppen újjászülető büszke főnixszárny terjesztve felel.
Hozzád érni is alig mertem én, s oly óvatosan csókoltalak össze,
Felnéztél, s játékos haraggal hangodban jelezted - Erősebben! Nem megy tönkre!
Csodás tintás takaród felfokozta még jobban az élményt,
Szinte kiskamaszként imádtam mintákban hullámzó vonalakat, mint egy bálványt.
Medencéd s hasad vonalát csipkézőn alaktalan ábrák tarkítva színezik,
S ezeket egymást a másik lábadhoz kötik, amit még most formálódó vonalak ölelik.
Meséled, mindegyiknek van oka, története, nemcsak a kaland hozta,
Mert így kerül lelked rád, és rajtuk keresztül te ragyogsz a világra vissza.
Szinte felemel s telhetetlen mohó rajongóddá varázsol rajzaid festett tánca,
S szeretem, szeretve keresem, s szememet eltelíti szépséged mámorító, festékes lángja.
Ujjaim futtatom végig rajta cirógatva, mikor finoman át karolsz,
Fokozódó szerelemmel csak a mintáidat látom, és az érzés sokszorosan kirabol.
Mondod, kicsi ár a fájdalom, mert így tartós díszeddé tenmagad válsz,
Rajtad érzelmek s legendák, mellyel benn és künn reményt, szépséget s fényt táplálsz.
Ezernyi apró szúráson át valósul meg kicsiben a mű, minek te vagy vászna,
Színes tintakabátod, ha akarod, mutatja rólad szótlan, milyen a lelked tánca.
Ölellek jó szorosan, csodás illatos van, s csodálom mintáid körvonalát körbe s körbe,
Mosolyod mindig elvarázsol, minden inhibíciód porrá omlik vissza tüzet adó, szép szívedre.
Hátadon, mint lágy húrokat, simítom végig tested templomára vigyázó kerubjaid,
S boldog bújásodban jóllakott tüzeink melegénél
Érzéseink összeszövődve hordozzák magukon színes, mintás álmaid.
Hát kell nekem is, hogy lelkem színes posztóként magamra vegyem,
S érezzem magaménak kicsit büszkén a mű tárgyaként, és hazavigyem.
Hogy bennem legyen, s én őbenne meg a mestere által beletett munka,
Ki, mint lelki zsonglőr, érti meg belőlem azt, ami még talán bennem se tiszta.
S álmaimban már én vagyok ez a folyton változó, boldog paradicsommadár,
Ki kaleidoszkópcsillogón színes tintával rajzolt tallérban jár.
😁
Mikijozsa2022. május 13. 13:36
kiskorú vagyok sajna