A hiú férfi dala

Modern létem alapelve, letaglózó szépségem megléte.

Zokogva borul mind elém, ki szépségem felén

Csak kicsit elgondolkozva, már belátta rég

Az ellenállás felesleges és hasztalan, mert én Adonis vagyok,

A férfi szépség!

Csupa polír, csupa máz, még a homlokom is vasalt,

Sehol egy hiba, sehol egy ránc, ez az önszeretet a leg édesebb románc,

Vagy egy eltévelyedett tincs ha volna,

A nálam lévő három fésű jó szolga s tudja mi a dolga.

Ahol engem mindig megtalálsz az az outlet,

A mert a jó Márkás textíliából nekem soha elegem nem lett.

Viszont szabadidőm rád, ne haragudj de nagyon kevés,

Mert a szoli, köröm poli, pedi buli, massz százs, kozmetix hetente sokszor, 

Wellness fitness és selfi zés s ki tudja még, oly sok időt elrabol.

Randira is megyek néha, hisz én se vagyok olyan nagyon léha,

Hogy a hibátlan Tinderem, minden hölgynek ne legyen alap tégla,

S értse azt a pillanat varázst, mikor én mint pompa és palást,

Megfizethetetlen élménnyel a bűvkörömbe engedem őt,

S most már ketten csodálhatjuk tovább hát,

Ön szépségem ragyogó templomát!

És a szórakó előadásában is…