dobosigyorgy blogja

Úgy gondolja a nagy felhő:
- én szép lassan leesek,
hisz a földön kis pajtásom
dolgoztál már eleget.
 
Menj be gyorsan a lakásba,
hisz én nagyon könnyezek,
tudod - én is elfáradtam
ezért csendben leesek.
 
Ha nem mész be bőrig ázol,
ruhát húzhatsz másikat,
mert ami van épp most rajtad,
az esővíz átitat.
 
De, ha bemész, száraz maradsz,
ruhád nem lesz csupa víz,
ablakodból majd nézheted,
eső esik odakint.
 
Jól van felhő én bemegyek,
megázni nem akarok,
fáradtak már a csontjaim,
pihenek egy jó nagyot.

Hideg van, de mégsem fázol,
van, vagy nincsen nagykabátod,
ha elcsúszol a nagy jégen,
a pálinka el ne vesszen.
 
Néked már csak ez az élet,
pedig ebben van a végzet,
megtaposnak, beléd rúgnak,
azután meg kigúnyolnak.
 
Keress másban boldogságot,
azt Te soha meg nem bánod,
nem is ütnek, nem is rúgnak,
többé azt már nem gúnyolnak.
 
Szebb lesz Néked így az élet,
nem pálinka lesz a végzet,
anélkül majd másképp látod,
lelsz egy igaz boldogságot.

Szél kopogtat a redőnyön,
pedig nem is fázik,
nagyon esik már az eső.
Talán nagyon ázik?
 
Vagy a villám ijesztgeti,
hosszú, fényes csíkkal,
beleremeg, mert nagyon fél,
oly nagyokat villan?
 
Vagy dörgéstől, ami hangos,
a villámlás küldte,
buta szellő, ne ijedezz,
hisz kutyám sincs ülve.
 
Neked aztán nem kell félned,
tűnj el gyorsan innét,
maradj nyugton, ne dönts fákat,
sem háztetőt ismét.
 
Ha te elmész nem is dörög,
villám sem lesz többé,
a levegő mégis jó lesz,
kutyám sem vész köddé.

Gondoltál-e ma édes jó anyádra,
bár nem is ő hozott Téged a világra,
gondolsz még arra, ki felnevelt Téged,
vagy megvárod azt,még nem lesz bent lélek?
 
Mit érzel akkor, ha többé nem látod,
vidáman éled majd a kicsi világod?
Könnyező szemek vannak most miattad,
múlt emlékei, amit még siratnak.

Elgondolkodtam, mennyi gyermek nem emlékezhetett meg Anyák napjáról.

Itt a tél, végét látom,
új tavaszt érzem én,
kismadár tőlem távol,
de ő majd csak erre ér.
 
Szép tavasz, szép virágok,
pillangó erre száll,
kismadár fent az ágon,
süt ránk Napnak fénye már.
 
Lesz akkor több szép ünnep,
Jézus is jön felénk,
templomban sokan ülnek,
bennük él az új remény.
 
Jobb lesz így hittel élni,
nyúljanak jobb kezek,
akkor már nem kell félni,
maradjon csak szeretet.
 
Mindenki majd így látja,
nem lesz több gyűlölet,
másikat már nem bántja,
eltűnnek a nagy kövek.

Zenére írtam.