dobosigyorgy blogja

Haza
dobosigyorgy•  2019. február 10. 21:14

Béke maratont!

Elvadult világ,
elvakult emberek,
hát ilyen szabadság
nem kellhet senkinek.

Mit tesz a hatalom,
gyűlölet szabadon,
ezt én nem akarom,
csak béke maratont.

dobosigyorgy•  2018. április 19. 20:36

MAGYAR HAZÁM!

Fáradt az én lábam,
nem tudok már menni,
a szívem sem enged,
itt kell nékem lenni.
 
Adjál a hazámban
nagy, nagy tisztességet,
hogy ki ma még szegény,
az vidáman éljen.
 
Lengedez a zászlónk,
integet az égnek,
csak alatta szólhat
igaz magyar ének.
 
Nemzeti zászlónknak
nincsenek határok,
minden magyarnak van
az egész világon.
 
Add meg hát Istenünk,
add a magyar népnek,
ha még mást gondol is,
csak békében éljen!
 
Add útravalóul
ezt minden magyarnak,
ha messzi vannak is,
szíveik maradnak!

dobosigyorgy•  2018. január 3. 19:36

Kék virágok nyílnak

Ahol kék virágok nyílnak,
törlik a határt,
szívek vidáman dalolnak,
vár az őshazád.
 
Húzd magasra a nagy zászlót,
ne add meg magad,
lássák igaz magyarságod,
zúg a nagy patak.
 
De a kicsiny országunkban
mondják, idegen,
halkan suttogjuk magunkban,
jerj csak közelebb.
 
Nem látják a vérző szívet,
amely üldözött,
dobnak is rá követ, vizet,
miért költözött.
 
Hiába a dicső, nagy múlt,
gyorsan feledik,
kopoghatunk a zárt kapun,
észre sem veszik.

dobosigyorgy•  2016. szeptember 22. 23:17

Béke kellene!

Voltak nagy királyok,
voltak nagy vezérek,
volt amikor jó volt,
rossz is volt a népnek.
 
A zsarnok királyok
még többet akartak,
csatákban a pórnép,
oly sokan meghaltak.
 
Maradtak özvegyek
és maradtak árvák,
éltek fájdalomban,
de utukat járták.
 
Őrizték emlékként,
akik ott meghaltak,
csatákból vissza már
ők nem vonulhattak.
 
De ám mi most élünk,
ez egy más világ,
ne csinálj, ha lehet,
már több galibát..
 
A múlttól ne féljünk,
vissza úgyse térhet,
jelen képeikben
nagy a veszélyérzet.
 
Mennek szét családok,
múlnak nemzedékek,
így hát nem a múlttól,
jövőtől kell félned.
 
Ezért kell akarni
igaz békességet,
hogy aki később él,
már nyugodtan éljen.



Kormorán: Isten ujja megérintett zenéje hatására írtam.

dobosigyorgy•  2015. december 10. 23:05

Szállj vissza!


Szeles, sötét éjszakában
elrepült a kismadár,
mire reggel felébredtem,
már az régen messze járt.
 
Repülj vissza, nagyon gyorsan,
hajtsd erre a szárnyaid,
ha visszatérsz a hazádba,
a boldogság nem hagy itt.
 
Visszatértél szép madárka,
elhoztak a szárnyaid,
eltűnhet így már a bánat,
a boldogság itt lakik.
 
Éljünk tovább boldogságban,
többé soha meg ne szökj,
ilyenkor még majd a Nap is
korán reggel ránk köszön.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom