dobosigyorgy blogja

Történelem
dobosigyorgy•  2019. március 26. 21:07

Igazat hírdesd!

Valóságot letagadni nem lehet,
órában van több kis forgó szerkezet,
abból hogyha valamelyik tönkre megy,
óra áll meg, nem pedig mi létezett.
 
Mi létezett, elmúlt, emlék megmarad,
jó tettet, vagy több rosszat is hátrahagy,
bárhogy érzed, de a jó tett többet ér,
így őrizd a kis szívednek rejtekén.
 
De, ha rosszat Te jótettnek láttatod,
nem tudhatod, milyen lesz a más napod,
hamis látszat, tudhatod, hogy semmit ér,
az idő majd bizonyítja, hogy miért.
 
Gondold át a múltat, amit ránk hagyott,
tisztán látni, az a legjobb állapot.

dobosigyorgy•  2019. március 18. 21:16

Őszintén szólj!

Emlékezzél a régi időkre,
ne változtass semmit meg belőle,
hirdesd mindig csak az igazságot,
ne legyen már zsebedben a zálog.
 
Zálog nélkül maradjál őszinte,
csak így lehet békesség a szívben,
hamisságnak nagyon nagy az ára,
nyugtalanul leszel majd az ágyban.
 
Békességben éljed a világod,
őszinteség sosem lehet átok,
igazságot csak jó szívvel osszad,
tudhatod, az csak nyugalmat hozhat.

Hirdesd tovább a nagy igazságot,
békességet, nyugalmad találod!

dobosigyorgy•  2018. október 14. 20:36

Hős, vagy áldozat

Azt mondták, hogy hősök,
én mondom áldozat,
becsapott emberek,
így lett a kárhozat.
 
Kárhozat, változat,
de nem lett ékezet,
megtévesztett lénynek
okoztak végzetet.
 
Végzetet hordozott,
múltat meg égetett,
ráfogták odafent,
ő volt, ki vétkezett.
 
De nem voltak hősök,
kit félre vezettek,
másoknak kincséért
csakis Ők szenvedtek.

dobosigyorgy•  2017. december 10. 20:59

Jó szerencsét!

Mecsek alján követ fejtett,
s majd bányában sok sok szenet,
sétálgat már öregesen,
mert dolgozhatott eleget.
 
Most meséli el életét,
míg hallgatja a jó zenét,
úgy mozgatja a két kezét,
hogy megtelne a nagy szekér.
 
Mindig mondták, "jó szerencsét"
ha látták a Nap felkeltét
nem tudhatták, látják-e még
másnap is a sötét estét..
 
Volt, amikor bánya omlott,
nagy sötétséget okozott,
mentettek is, de nem sokszor,
kit mentettek, látott otthont.
 
Mert aki a földben rekedt,
félt,s nagyon sokat szenvedett,
a kimentett feljöhetett,
de volt ám aki bent rekedt.
 
Felnevelte gyermekeket,
tanította becsületre,
de túl hamar útra keltek,
kis unokái lehetnek.
 
De öreg lett, nagyon fáradt,
nem építhet így nagy házat,
gyermekei hazajárnak,
hozzák, viszik unokákat.
 
Közben azon gondolkodik,
nincs, ki odalent dolgozik,
szénnel nem jönnek a kocsik,
pedig erről álmodozik.

dobosigyorgy•  2015. május 31. 20:06

Ha lenni tudnál

Ha egyszerre lenni tudnál,
legalább már két helyen,
megvédhetnéd, nem bánkódnál,
hogy Őt elveszítheted.
 
Az élet is tán szebb lenne,
nem kéne több áldozat,
minden ember boldog lenne,
szeretné a másikat.
 
Nem kellene attól félni,
hogy valami baja lett,
csak örökké azt remélni,
hogy a rossz már elveszett.
 
Nyugodt lenne a lélek is,
mit lehetett, tehetett,
merthogy máshol kellett lenni,
és a társa elesett.
 
Nem lenne önmarcangolás,
miért nem tett eleget,
lehetne csak szép álmodás,
Kit kellett megvédhetett.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom