Mikijozsa blogja

Hol van skary? Ez meglépett
elvitte magával a kifejezőkészséget
s hagyott nekünk üres perceket
melyben panganak a rímek

Hol van skary, tán eltört lantja
vagy az idő hátrányait siratja
valaki valahol hátha megvigasztalja
itt van celtichun is, meg a gárda
legyen még sok poén, verses dalárda :)

Az a szép az a világi
az a botrány, ami kvázi
ütik a dobot, már lázítsz
s ha nem szólsz, akkor meg ásítsz.

Az a kincs, az az érték
minek árát sosem kérték
ütik a dobot, árvereznek
ha nem szólsz, akkor is szeretlek

elázik a széna, babám
mesterkacsintás a villám
ütik a dobot, esteledik
hontalan létünk kinek teccik?

Vonalzóval aláhúzott monda-rím
arról szól, hogy szerelmes egy mandarin
nincs cipője, mokaszint köt lábára
és a lépte oly halk,ezért számára
ez az egész csak mokaszin-koptatás
csók hevétől rózsaszínre mosdatás

Hétvégére márványarc csókolgatás
aztán kezdődik a gyors táncoltatás
királyi minden kecses karmozdulat
eggyé pörgeti meghitt mivoltukat
s már fölcsendül a sokféle népeposz
mely végre pár rímfaragót, hírbe hoz

most lelkes a bevillanó fény
most ékes a kiviruló lény,
mint virág, melyet árnyék kerül
naprakész a szerelmes belül

eldobható már a dinnyehéj
s kinek hajában sok tincs fehér
annak szájából a szó többet ér
csókja, nevetése, hangja többet ér

Szerelmes nagy érzetem fokozatán peng
szívem, keres álmodik énekel így:
hozz szép ajak, ide kacajt, susogást, mert
csengő fülem úgy szeret álmokat is
szerkeszteni , éned a lét, sose késs, jaj
ha csóktalan égek el, elfogy erőm; 
elém gyere, térj ide te drága, szép csaj!

Vágy énekem óhaja nélküled olybá
meghidegül, falat étel a lelked
közelsége, babám ne kerülj ; megy már
a nap árnyas ezüstbe a fán reszket
enyészve, hanyatlik a test esetlen úgy,
mint akit elhagy a társa, de mégsem
érzi, hogy összetörik, ne menekülj bús
szokások után,gyere éj köpenyében