Mikijozsa blogja

Szórakozás
Mikijozsa•  2018. április 24. 05:15

a lécek balladája

Nem egyforma lécek néhol gyérebben foghíjasak
este akkurátusan szűrnek fényt; szűk rések.
Bentről halványabb arcú szemekben álmatag
ősök tekintenek ki az út felé s néznek -
azt hiszem minket, nemesített utódaikat.

Látják a korán lenyugvót - izgalmas mámor;
pihenésre hajtott fővel, utánzón kihunyva
rögvest elalszanak, tente ki tudja hányadszor,
álmok tengerébe kalandozva, a gyufa

sem sercen gyertyára. Szénszagú éjben a kámfor
úgy terjed, mint a láz ifjú szívekben eped
szeretkezni kéne, ó s az utcában a lányok
háromlépés távolságot tartva egy elképzelt

erdőbe szeretnének belépni, ott ahol
a simogatások völgye buja növényzetet
nevel bozotként; puhán érintős  virágok
kísérgessék  érintések ösvényére mindet,

s a fiúk meg gyors lerohanással szeretnék
ölbe kapkodni Willendorfi Vénusz bármelyik
gömbölyded példányát... ám sok nemszeretemség
bősz akadály, mindenki mást akar - míg öregszik.

Kocsmákból a kivagyiság is kezd eltűnni,
a csapos kevesli fogyasztóit, nincs bevétel;
kivándorolnak szerre, nemsokára követi
őket s kint majd mosogatni fog ápolt kezével.

Jól sétáltatják az ebeket vastag combúék,
s a szilimánabbak pasikkal járnak - ez a divat;
olyan feneke legyen, a 20 Forintos érmét
ne takarja el, ha ráül, ez vonzza a pasikat;

á dehogy, ez csak duma, Willendorfi Vénusz 
te soha nem fogsz megunt lenni az ágyban,
a többi csak sétálgatni tud ama rébusz-
szerű kacifántos donga-vékony nadrágjában 

Egyébként a lécekről majd megfeledkeztem,
ja, igen pitymallatkor úgy merednek az ég felé
mintha lógóülepű gatyót szeretnének
karóba húzni, úgy merednek, mint a zselé...

Mikijozsa•  2016. július 26. 21:15

Verselek - a magam módján:)

Be vagyok jól sózva, mint csiga a tésztán ,
költői lámpaláztól dagad szét a vénám.
Módosul tudatom - sűrű lébe ázva ,
dől natúran rizsám, s kerül csiszolásra

Ja és közben képzeletnek karikája
mintha motor hajtaná, forog kalimpálva.
Innen kezdem komolyan venni, s nagyjából.
Nézem, azért mégse legyen az aljából

Soroknak spekulálok görbe éleket?
persze, nem késélet fen bele képzelet,
mint ünneplő nadrágra, vasalni kontúrt,
félreértés ne essék, s ne feszítsek húrt.

Viszonylag szimplán készül előbb szerkezet
melybe magyarnak sok szeszélye kergethet.
Egyik az, ha lát másnál magasabb tornyot
nyomban kölcsönt kér, s ő is lükén belefog;

Nehogy egy pipecnek szebb legyen poénja,
tekerek szójátékot, mint kapcát lábra -,
s itt letérek iróniákkal igézni -
és a játék kezd fárasztóan kikészíteni...


Be voltam jól sózva, de miről is volt szó? ,
költői lámpalázban elszálltam magamtól
Homály lett tudatom - sűrű köd a strófa
nem tom befejezni, lecsukom morogva :)


Mikijozsa•  2016. február 12. 17:50

Virgonc gondolatok

Virgonc gondolatok szökellnek e versbe:
sugárzó mosolygás, vigyori zsongás;
felhőtlen, sőt paraszti szájból kiesve -
görcsmentes rigmusra alkalmi dongás .

Belesuvadnak vicces füledbe, hoppá!
Ökörködj mint mikor megkergült Múzsám,
s vakmerőn komédiáz, formáld bolonddá,
ne gondolj rosszra, s ne bambulj rá csúnyán.

Boldog aki nem bánkódva várja folyton -
éji-álom szemébe miket hozzon ;
töltse kedvét be pityókás danolásom.

Pihentesse rengetés tiszta vánkoson,
puha csókos lány néki kacarásszon,
mint mikor macska udvarol palánkokon .






Mikijozsa•  2015. október 23. 16:11

fecsegés versíráshellyett

Lentebb kezdhetném, mégis, ha kell
fentről szólok le, ereszkedőben.
Nem ríva, sipítva letörten,
szét ne kenődjön a tinta , mert.

hisz locsogó kedvem, ha van,
trehány textust zsuppolok, cikkest,
cakkost, úgy hogy néhány napig-fest,
de később valahogy lefagy.

Párás holdfény felhő mögött,
be nem teljesült vágyra párlat,
mély poharakba be nem száradt,
ettől szédeleg pár lökött.

Csöppen fehérre feketén,
(sosem jó hupikékre, tarkán),
vékony-hangon döröghet nyafkán
kisüsti érzik  leheletén.

Kevertem bajt elégszer így;
S benyomásom bár van, kihagytam,
nagyot üthet mi így kipattan ;
jobb az, ha ég döntése int.

Lenne tán ágálni valóm,
de csak lenne, ezt is kihagynám!
Szép rímeimet mind kicsapnám,
be ne intsen tanácsadóm,

a józenész, kit józan ész
irányíthat csak, avagy összhang,
esetleg mázolt tejfölös rang,
na mindegy, nem is Szókratész.






Mikijozsa•  2014. december 23. 20:35

mint a lélek

megint ünnep, s mint a lélek
azonnal kérdezem hasznát
és zugot keresve, tényleg
meghúzom a boros kannát...

senki nem víg, ha rágódik,
jöjjön hát a búfelejtés
letörlöm agyam kétnapig,
s majd lesz időjárás-jelentés