Mikijozsa blogja

Gál Éva Emese - Karácsonyfa

A gyermekkor boldog karácsonyfája
a szívünkből a mennyekig ragyog,
és az egész nagy család körbeállja,
mint bolygók az éltető csillagot.

Mondd, szerteszét szóródnunk miért kellett,
s miért árnyal arcunkon a halál?
Mért nem írhatok olyan fáról verset,
amit az egész család körbeáll?

Írni akkor kötelesség, ha költő vagy, ( ha nem)
hatalmadban áll, mindenekelőtt ( attól függ)
magasan hordani az orrod, mert a gondolat
belőled buggyant ki, s te használsz betűt .,

Miközben más hangokat gyárt, neked
fájdalmasabb ki nem monndani, (csak írni!)
Alázat ez, s nem tudod miként értik (majd)?
De nagyon szép (dolog) szenvedve jót tenni.

Te költő, afféle artista vagy.(szókaratés)
Ha megfontolód, (nyerhetsz) lelki nyugalmat,
De ha nem, akkor is gondoskodj mesés
olvasnivalót kiókumlálni az olvasoknak,

Ez a legfontosabb, engedelmeskedj és
alkalmazd az írás erejét, s ez se kevés...

kié a szabadság?

nem gonosz nem is szelíd a vércse,
lebeg fent mert ott bárkinek ezt szabad
hol nem bánthatják ő sem ont vért se
ó ember szabad vagy s lebegtesd szavad

soha ne hajolj meg csakazértse
habár vércseszívű lent még rád akad
emelkedj fölé csakhogy megértse
te kikerülőd a tébolyultakat

s ha fent vagy isteni arccal nézz szét
mint aki mindent lát mert a részvét
őszintesége emelte felfelé

s ha A mélység emberlakta részét
úgy tekinted mint tenmagad egészét
rájössz a szabadság mindenkié

Boldog  névnapozást  kívánok  minden kedves Angelikának, szeretettel  mikibá

Néha jól esik beleolvasgatni, bárkinek megéri, nagyon mai téma :http://mek.oszk.hu/00700/00722/00722.htm