Mikijozsa blogja

Remény, ha te árnyék vagy itt,
hogyan várjak napfényt? megsemmisíthet;
Napot eltakarva vak álmait
e kornak, ember, többé ne dédelgesd!

Ki nem a fényt várja, sötét labor
a belvilága; vacak kézilámpa
ajánl lehetetlent -, hogy lehajolj,
ha kell a jövő; nem az igazságra.

Mosoly a fény, s te nem tudsz egy bohó
vigyort se lökni pofájába sorsnak,
erőszaknak? nevesd ki könnyedén.

Szívedre igy eszkábálj tű fogó
pajzsot mérgezett szuri ellen, oltnak
ha hagyod, de te nevesd ki mint én :)

Személyiség -, szemészköltő szemezget;
szortírozza - ez sem léha az sem Béla;
sánc illúzióba beleillesztget -,
most lesz izgatóan zavaros a téma!
Ez azt jelenti, a tollát elejti
mert neki családja van, ó efendi!

S érvelni kezd efendi-, sérve fakad ki;
nevelt személyiséget követelget,
de ki nevelje, könyörgőm? számba venni
tegnap óta már nem lehet, s csend lett.
Sokkal sokrétűbb  ideája, mint mondjuk
az egymásra utalt szerelmi kódunk.

Partner hitelt se véletlen igényel
ki magasabb rendbe készül, nevetséges
a másik rovására puffaszt fejet ésszel,
hogyan gyógyítsd? láétleletről meg se kérdez.
Teljesen érthetetlen, Béla kell neki -,
vagy a léhát piedesztálni kezdi?

Beolvadok a fűbe, most nincs idő
szerelemre gondolni, már ebédelt
a család, hálával befejező
ima után futnék neki a szélnek,

Valószínű hamar öregedik
az ember s a romantika szemernyit
sem fékezi, de azért fellazít;
strófa vagyok amit az isten irt.

Négy öt sor, csattanó nélkül marad,
de piszkozat, s előreláthatólag
a tárgya gyermekkor nélküli dal.

Fakéregbe karcolt sebek maródtak
jövőmbe, szédült aki olvasta;
s ha sírok csepp könnyem pejszürke gyanta.

Mélyül mint sok ránc a bölcs homlokán
ezerágas látvány a bizonyíték;
mi készül a hazugság nyomdokán;
jól álcázott emberfaló hadigép.

Megmentést ígér de csalóka máz
amibe csomagolta -, belül ármány;
szaladj előle, ha hív, magyaráz;
figyeli ezt nagymadár Tatabányán.

Neki nem árthat mert erős a fém;
szeleket vág ketté a szárnya - érces;
lelkedért küzd, hajt el, szellemeket.

Galoppba, siet négy lábbal felém,
közeleg a holnap, szerkezet érmes
vascipőbe veri a faszeget---

Ne kiálts le kútba -, romlik a víz,
ha tele vagy bánattal, hanem inkább
nevess a mélybe -, iható derűt.
s utána menj -, hajts fel egy korty pálinkát!

Ne kiálts égbe, hogy vihart vadíts!
Tekints fel mint aki felhőket pingált
az ujjával, s mondd adj esőt nekünk.
S ha megered, igyál bort, kövidinkát.

Csak ennyi - mert ennyi a tisztelet,
Ami kijár a víznek - levegőnek.
Madarakra is figyelj, kik eget
uralnak, égi birodalmat, többet

Mint a halak, akik a vizekben
evickélnek meg a a szendvicsekben.