Mikijozsa blogja

végidő, ha vészes, az ember is érzi:

átdöfték jövőét részeg remény hiszti

csütörtököt mondok minden felhívásra

hadd rúgjak egy nagyot a futball labdába 

mert kimegyek a virágos rétre

úgy berúgok, elszédülök végre.

Volt néha barátom, féltékeny lett sajna

azt hitte a balfék,elvész a melója.

be is köpött rögvest  a séfnek, s azóta

kerül engem ha lát, tele lesz gatyája

de kimegyek a virágos rétre

úgy berúgok elszédülök végre

tüdőnlőtt öregkor, 

Már porszem minden, 
leredukált bánat és kudarc, 
amelyben, mint a hangyák, 
nyűzsög sok apró boldogság.
 

 
Mostmár minden porszem 
a hangyák is mind kissebbek 
azt érzem kissebb lettem, 
s a világ .épít belőlem valamit.