Véletlen vers

Rozella•  2017. április 2. 10:28

 

Véletlen vers

( nem pályázatra ) 

 

„Költő vagyok - mit érdekelne

engem a költészet maga?”

Egy Költő egyszer így gondolta,

és véletlen - Neki, volt hozzá joga.

 

Megvádolták, hogy vádol és lázít,

nem mond igazat és nem elég jó…

De ’szikrát vetett foga közt a szó’

s véletlen, - az a láng ma is világít...


...Talán minden csak véletlen,

látod, ebben az életben is

minden fontos titok megfejtetlen:

Szabadság, Szerelem, Haza,

Sors, Halál, Remény, Isten…

Nagy szavak egy versben,

-akár átírható sorrendben,

 

s azt gondolnád, csak zörgő avar,

mégis lelkedbe ég a félelem,

hogy véletlen is jöhet vihar,

útja beláthatatlan messzeség,

ígérete felkavar, mint zivatar előtti lég,

hangja ismételhetetlen moraj,

szívbe zajduló mennydörgés-robaj.

 

Ilyen messzeség-hang a vers is,

fogan védett mezőben, tán az égen,

de földre születve, védeni magát képtelen.

Viharban vészeli át - akár csak kora -,

ha lesújt az Isten-ember villám-ostora.

Olykor túlél, ha itt még dolga van,

és miként végzi..? Bizonytalan.

 

Nézd, itt ez a pár sor,

átírhatnám párszor, mégsem teszem,

mert már nem engedhetem

(noha bőven volna rá ok),

hogy ’igazgasson fortélyos félelem’

s bent a még védett csendekben

egy vers, mint „zajtalan csillagzatok”

véletlen, - meg ne szülessen.

 

„ „ / ’ ’:  József Attila idézetek, ill.verseire utalások

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. április 5. 16:03

@csillogo: :) jót írtál, olvastam! :)

csillogo2017. április 5. 08:08

Nagyon! :)

Rozella2017. április 3. 16:31

@Zsuzsa0302: köszönöm hogy olvastad, örülök, ha tetszett!

Rozella2017. április 3. 16:30

@merleg66: örülök, köszönöm!

Rozella2017. április 3. 16:30

@Steel:nagyon köszönöm, hogy olvastad, és annak is ha úgy látod, nem üresek a sorok...

Rozella2017. április 3. 16:27

@Liwet: köszönöm! Nem írom át, ez már így marad...:)

Zsuzsa03022017. április 3. 08:53

Remek vers, érdekes, elgondolkodtató!!!!! :)

merleg662017. április 2. 22:54

Tetszett.

Steel2017. április 2. 20:08

"Ilyen messzeség-hang a vers is,

fogan védett mezőben, tán az égen,

de földre születve, védeni magát képtelen.

Viharban vészeli át - akár csak kora -,

ha lesújt az Isten-ember villám-ostora.

Olykor túlél, ha itt még dolga van,

és miként végzi..? Bizonytalan.

Nézd, itt ez a pár sor,

átírhatnám párszor, mégsem teszem,

mert már nem engedhetem

(noha bőven volna rá ok),

hogy ’igazgasson fortélyos félelem’

s bent a még védett csendekben

egy vers, mint „zajtalan csillagzatok”

véletlen, - meg ne szülessen."

Gyönyörű, és nagyon belemélyed az emberbe a tartalom...

Liwet2017. április 2. 20:07

Izgalmas, szép sorokat hoztál, ne írd át , mert nagyon jó lett!

Rozella2017. április 2. 19:17

@Krisztinka: jaj elfelejtettem, hogy mindent szélre rendez automatikusan, szórd szét őket... :)

Rozella2017. április 2. 19:16

@Krisztinka: véletlen " zajtalan csillagzatok" :)

* * * **
** **
** *
** **
**

Krisztinka2017. április 2. 17:44

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom