Ott, ahol születtem

Rozella•  2015. június 29. 19:54

 

 

Ott, ahol születtem

 

Ott születtem én, ahol a hosszú völgyben

nappal a patakkal játszott, s esténként halk

altatót dúdolt a víznek a szél, mielőtt szirtek

közt feszített függőágyába nyugodni tért;

ahol én születtem, hullámos hajú hegyek

fodros, zöldszoknyás látványa ingerelte

életre a várost reggelente, éjszakára meg

lágyan ringatta el, szeretőn körbeölelve.

Ott születtem, ahol az erdők illatából

mindig odalengett a remény, ahol otthont

varázsoltak szegényes munkás-kolóniákból;

hol szénszívű embereket nyelt el naponta

a bánya telhetetlen, fekete gyomra;

ahol a gyárak szélesre tárt kapuján át

ki-be járt derűsen az élet ezerszám, a nap

önmagát csillogtatta a színes üvegekben

és fényes fémekben; sok ezer tonna acélt

szültek a kohók; izzó kemencék tüzében

zománc égett  tűzpirosan, kéken, fehéren...

 

Ott születtem én is, ahol a tűzhelyek

születtek, ahol életre keltek naponta

óriás bányagépek, hol egykor engedelmes,

erős, kicsi lovak fogadtak örök hűséget

vakon, a sötétben sok-sok csillefogatnak,

míg odafönt finom műszerek készültek,

titkot, ismeretlent, precízen kimértek.

Ott születtem, ahol dolgos emberek

ezrei elhitték, hogy az emlékezet

valahonnan valahová megérkezett,

tán onnan, ahonnan valaha büszke várak

néztek le nap mint nap a gyönyörű tájra,

csodálták magukat a pataktükörben

és a reggeli névsorolvasáskor örömmel

összesereglettek, délcegen körbeálltak:

Karancs, Pécskő, Salgó és Somoskő,

vigyáztak, hogy ezredéves, erős fatörzsek

új hajtásait le ne szaggassák vad viharok

a fákról; mert kicsiny falvak nevében

távol, rezgett még valami az ősapákból..

 

Ott születtem, ahol ma jobban fáj az élet,

gyárak üres udvarán roskadt enyészet

lófrál csüggeteg, mint kitaszított, leprás beteg.

Ott éltem sokáig, ahol szépséges, szűz hegyek

az öles fákból szégyenlősen kivetkőztek,

tűzrevaló lett apránként a zöldellő élet,

a semmiből is minden az emberé lett;

eltűnt rég a legszebb gesztenye fasor,

a befedett patak beton szarkofág alatt

fuldoklik valahol; a munka ritka vendég

a házaknál, a kutya beszél, a pénz csahol,

s az a karaván most jó messze jár valahol…

Radnóti is mélán álldogál egy téren, tétován

korlátnak dől, ő sem látja tán, mikor éjjel

a völgyre nehéz, könnyes pára száll,

padon alszik a múlt, rongyaiban vacog a jelen,

saját városában hajléktalanként van jelen,

de a szél esténként még ma is megpihen

megszokott helyén, ott odafönt, a hegyen…

 

Rég jártam ott, ahol születtem, ahol

nincsenek már, akiket szerettem még,

szívemben kormos, fekete máglya ég,

ha az eltelt éveket számolom, és fáj nagyon,

hogy ma engem is némán vádol a városom:

"...Könnyű neked, te elmehettél, hozzám

is hűtlen lehettél,- pedig nem ezt akartad,

pedig te talán szerettél,…mégsem élsz

és mégsem halsz ott, ahol születtél,

…pedig te tudod, nem vagy otthon máshol,

csak itt a völgyben, hol az eltűnt pataknak 

esténként még halkan altatót dúdol a szél…"

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2015. július 1. 19:27

@petruchio: Képes mese-könyvnek bizony elég kopott lenne már,... a képeslap meg sajna kiment rég a divatból, ezért ide kellett - kicsit hosszabban- megírnom :) én köszönöm, hogy olvastad :)

petruchio2015. július 1. 13:41

Képeskönyv....amiből megismerhetjük szülőföldedet.....és azt a kötődést ami benned van.....jót barangoltam veled....köszönöm.....remek anzix is egyúttal....

köszönöm...

Rozella2015. július 1. 09:14

@azuur: Köszönöm szépen, és a dalt is, ... szép, és igaz. Erről írtam pontosan én is, ami a dalban van: @Zerge: -nek : "nem tudtam menni, új ruhába bújni, magamat valaki másnak vallani..."

Rozella2015. július 1. 09:05

@Zerge: Igen,értelek. Az érzés olyan börtönben van, ahonnan soha nincs szabadulás,... Nekem már lassan a szó is fura, ha azt hallom "szülőföld" mert a szavak lassan átalakulnak, és már nem azt jelentik, amit valamikor, bár lehet, hogy ez mindig is így volt..

azuur2015. június 30. 19:30

Gyönyörű vers, sajnos sok az ilyen sors, de a szivünk ott marad örökre .

https://www.youtube.com/watch?v=-BQ_Yr_A 1dk

Zerge2015. június 30. 15:16

én már csak a hely..és két sírhalom!

Rozella2015. június 30. 14:56

@beresvivien: Örülök ha így érzed, köszönöm szépen a véleményed Vivienne! :)

beresvivien2015. június 30. 09:16

''ha az eltelt éveket számolom, és fáj nagyon,
hogy ma engem is némán vádol a városom:''

Hú, hát ez nagyon-nagyon klassz lett! Nem semmi vers...! Átérzem nagyon is. Tetszik - a mai nap verse, mindenképp.

Ui: klassz a ckarynak írt válasz is, ismerős. :)

Rozella2015. június 30. 08:39

@Elveszett63: Nem, nem kellenek.. már így is sok lett...

@Ametisz: Köszönöm Timi, bár "anno" tudtam volna azt, amit ma...

@Sea_Miller: Köszönlek!! - hát majdnem kipottyant,- attól amit írtál...

@Pista: Azért én mégis reménykedem, hogyha van mennyország, akkor az nem ilyen...és valahogy az angyalokat is másnak képzelem :)

@Zerge: Igen, de tudod, visszatérni csak valakihez lehet(ne)... a fekete máglyák már nem vonzanak annyira...

@skary: OK. Tudom, hogy nem vóóóth időd/türelmed végigóvasni, de én megbocsátom. Nézzük akkor - kizárólag a kedvedért- ugyanezt tömören:

Q.rvára bánom…

Beleszülettem a sörényes hegyekbe,
de kinőttem, mint cipőt a gyermek,
patakba fojtottam a szerelmeimet,
mert egy q.rva város sziklát gördített
a szívemere, s én alatta maradtam,- bár soha
nem voltam az persze, most már bánom,
könnyebb lett volna könnyen elhagynom azt,
amitől sosem lett volna szabad megválnom…

@csillogo: köszi-M ! Puszi-M ! :)

csillogo2015. június 30. 08:07

@Sea_Miller: "könnycsordulós" !
Tényleg csodálatos!
Elismerésem kedves Róza!

skary2015. június 30. 05:09

elég hosszú szülés vóóóth :)

Zerge2015. június 29. 22:16

nem könnyű elmenni, nem könnyű maradni, de, sokszor a vissza-visszatérés a legnehezebb!

Pista2015. június 29. 21:41

Gyönyörű vers, gyönyörű hely, ez szerintem a mennyország! Te akkor egy angyal vagy, kedves Róza :) Tudtam én!
És nem vicceltem!

Törölt tag2015. június 29. 20:31

Törölt hozzászólás.

Ametisz2015. június 29. 20:06

Káprázatosan megírtad Róza...elvarázsoltak a hihetetlen megérintő hangok...
Minden elismerésem ezért a versért!
Nagyon tudsz!!!!
Ölellek!

Törölt tag2015. június 29. 20:01

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom