Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nagyapám
Rozella• 2017. január 14. 13:15
Nagyapám
Vitte magával a kíváncsi ’Bogit’ izgalmas utakra,
bringáján elől a ’kisnyereg’ enyém volt,
rajta gyerekkorom már messze csatangolt.
Nagyapám valahol a csillag-pedált hajtja,
meséin nőtt fel a felhők apraja-nagyja.
Kerti bungalójában várt rám százféle ’kincs’,
rejtekem olyan jó és biztos azóta sincs.
Tőle hallottam először a bányászok himnuszát,
ismert sok régi-szép katona-nótát,
s még ma is tudom: ”Má’Tarjánba’ fújják a hatórát…”
Emlékszem a Feszigyár* meddőhányója(salak)
még hegyként magasodott és Vízválasztón sok
víz zubogott a különös henger-építmény alatt.
Megmutatott mindent, merre a szem elláthat,
élveztem, hogy kerékpárról nézhetem a tájat.
A bárnai erdők java eltűnt már azóta,
és lovas-tanyává lett a tágas Ponyi-puszta,
Gedőc-tetőt, hova szedrezni, csipkézni jártunk,
beépítették rég, elszállt onnan a mesevilágunk,
más a Kercseg képe, a Tatár-árok, a források, az álmok…
De nagyapám meséi bányáról, acélgyárról,
háborúról, hadifogságról…bennem megmaradtak.
Megölhette volna a golyó, mi a lábát átlyukasztotta…
Nyolvanhét nyár volt mögötte, mikor abbahagyta,
de addig mindig a munka volt az ő világa.
Hatvanéves, erős „legényként” semmicske nyugdíj
a szemét szúrta, ám hamar megtalálta az erdőket,
mert dolgozni nemcsak tudott, hanem szeretett,
pedig nem tanult sokat, mégis mindenhez értett.
Kopott magnószalagom őrzi a hangját, azám..!
De anélkül is visszacseng : „ Na gyere Bogikám…”
* az emberek így hívták a zagyvarónai hőerőmű közelében épült gyárat. A környéken bányászható szilíciumot a vasgyártásban ötvöző anyagként használták; ez volt az ország első FErro SZIlicium (FE-SZI) azaz vasötvözet gyára… egészen a rendszerváltás utáni felszámolásig, majd a végső, teljes enyészetig…
Rozella2017. január 17. 10:46
@Kicsikinga: @erzsebet10: @Krisztinka: @csillogo: Szeretettel KÖSZÖNÖM!
Ölelésem!
csillogo2017. január 16. 21:31
Szeretni való nagyapáról írtál és ez nagy kincs - jól érezni magunkat mellette, tanulni általa és ha kell menedéket kapni...
Szép szeretetvers kedves Róza!
Krisztinka2017. január 16. 10:01
"Nagyapám valahol a csillag-pedált hajtja,
meséin nőtt fel a felhők apraja-nagyja."
Nagyon kedveset és meghatót írtál megint @Rozella: , ilyenkor valóban úgy megölelnélek:)
erzsebet102017. január 15. 20:18
Szép emlék! Az én szeretett nagyapám csak 66 évet élt (sajnos) mégis minden szava még most is a fülembe cseng, mit mondott nekem.
Kicsikinga2017. január 15. 11:22
Csodaszép emléket állítottál Nagypapádnak!
Bár nekem lettek volna, de sajnos nem így adatott.
Rozella2017. január 14. 22:43
@BakosErika: Megtaláltam a versed Erikám és nagyon örülök, mert meghatóan szépet olvastam.. A te nagyapád is nagyon jó ember volt, szeretett téged a földi életében és az ilyen nagyapák örökké szeretnek és vigyáznak ránk most is...
"Megmutatta, hogy nem csak rossz a világ,
és öröm a szemnek egy tavaszi ág,
becsüljünk a földön minden élőlényt,
s` a nap által sugárzott gyönyörű fényt. "
Köszönöm Neked én is!
Rozella2017. január 14. 22:37
@merleg66: A bennünk örzött kép és az érzés nem változik, a külvilág igen... Nagyon köszönöm kedves szavaid!
BakosErika2017. január 14. 18:30
Nekem is van egy nagyapás versem...
Megkönnyeztem Rózám.
merleg662017. január 14. 17:16
Kedves Róza! Csodálatos az emlékezésed! Igen már minden megváltozik! Nemrég voltam a szülőfalumban. Rá sem lehet ismerni! Eltűntek a szőlőskertek, gyümölcsösök, eltűnt a hatalmas fa az utca végéről és még sorolhatnám! De ahogy nagyapádra emlékezel, ahhoz nincs fogható! Szeretettel gratulálok!
Rozella2017. január 14. 15:46
Én kb. 25 éve jöttem el Nógrád megyéből… Három éve olvastam egy cikket és láttam hozzá a képeket is, akkor végleg összetörött bennem egy világ, de elszorul a szivem még most is és jó, hogy ezt nem kellett ott végigélnem...
http://hvg.hu/itthon/20130731_Salgotarja
Néhány képen látszik, mi maradt a vízválasztói erőműből..., majd éveken át a munkanélküliek ferroszilícium után kutatva az egykori gyár területén, és a meddőhányó környékén naponta 10-15 köbméter földet forgattak át. Jó esetben családonként 40-50 kg ötvözet került elő a földből, amiért kilónként 8 forintot kaptak... A környékbeli házak jó részének alapját is annak idején a gyártásból visszamaradt ún. meddővel töltötték fel. Ez az anyag viszont nem köt hozzá semmihez, így folyamatos mozgásban marad a talajban, s ezért jó néhány zagyvarónai ház alapja meglazult, az összes következménnyel együtt…
Salgó és Eresztvény valamikor tényleg csodálatosan szép volt... Rengeteget jártunk ott, nem tudom most milyen.., sok- sok éve nem voltam arra és félek újra látni...
Rozella2017. január 14. 15:39
@Perzsi.: Nagyon köszönöm, hogy olvastál! Bevallom, hogy nálam is, amikor írtam...
Perzsi.2017. január 14. 15:35
"De anélkül is visszacseng : „ Na gyere Bogikám…”"
Na itt eltörött nálam a mécses...
Szép emlékeid vannak, jó volt olvasni. Köszönöm.
skary2017. január 14. 14:55
@Rozella: akkoriban szép világ volt...tavalyelőtt nyáron is voltam egy motoros izén..azé ma más .)
Rozella2017. január 14. 14:54
@skary: :)
Rozella2017. január 14. 14:54
@Ametist: Köszönöm Ildikó! :)
skary2017. január 14. 14:51
voltam salgóbányán nyaralni kiskoromban többször :)
Ametist2017. január 14. 14:11
Én is emlékszem a nagyapám bungijára, meg a szép, rendben tartott szerszámokra... örülök, hogy visszaidézted :)
Rozella2017. január 14. 13:50
@Törölt tag: Köszönöm, és köszönöm!:)
Törölt tag2017. január 14. 13:46
Törölt hozzászólás.