Égi ajándék

Rozella•  2016. január 6. 13:29

 

Égi ajándék

(saját bianco versem)


sötét az ég bársony………….

…………………..  ezer évig

………vár …………….

a hazám………………..

ha lenne…………….

……. ………. viszont

…………………

de  számítana……….

…..    semmi…. …….

nem ér el……………

……………..  csak úgy

……… leng………….

….. a szerelem ………

………………………..

………………………

virágot bont ………….

……asztalon…………

……………………….

halomra gyilkol………

 ………………………

…dolce vita …… hamu lett

………………………….

…….ajándék…… amulett.

 

 Égi ajándék

 

Sötét az ég bársony-puha takarója,

csillagok hímezték rá sok ezer évig,

türelemmel várva a megváltó szóra, 

a Hazám egyszer újra.. felér az égig..

 

Ha lenne hit, hogy meggyötört alázat

saját mását a napban láthatja viszont,

s nem alázhatná szétziláló látszat,

de számítana a vér szava, amit kiont.

 

Nem volna semmi elveszíthető múlt, 

nem érne el hozzá  ellenség haragja,

sámán-ének zengne az éjbe, és csak úgy

szabadság lengne, zászlókon maradva…

 

Átívelné szerelem hídja a nagy folyót,

zúgása mintha a víz örömtánca lenne,

szétszórva kincseit, a földnek adhatót,

virágot bontana a szeretet-mag benne.

 

Fekete asztalon gyűlne a halál ravatalán

az örök kétely, s önvádba szított gyűlölet, 

míg halomra gyilkolt testvérek homlokán

vérző koszorút fonna a fájó emlékezet..

 

Elégett rég a "dolce vita", szürke hamu lett,

de parazsában még ott izzik tisztán, fényesen

- égi ajándékként a Pusztán - egy ősi amulett.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. január 9. 12:41

@csillogo: Köszönöm! A Timinek írt gondolatot, tudom Te is magadénak is érzed és én ettől boldog vagyok.. :) tudom pontosan, hogy nem vagyunk ezzel egyedül!!

csillogo2016. január 9. 08:25

"@Ametisz: Köszönöm Timi, néha rám tör valami fura meggyőződés, hogy minden sötét történés ellenére, is jó magyarnak lenni, és én hálás vagyok ezért a sorsnak, meg azért, hogy a világ legszebb nyelvét kaptam örökül... puszillak! "

Igen!

csillogo2016. január 9. 08:24

Gyönyörű ez a vers!
Rózám, gratulálok szeretettel!

Rozella2016. január 7. 17:02

@BakosErika: @MKKlara: @Pista: Nektek is nagyon szépen köszönöm !!

Rozella2016. január 7. 17:01

@molnar.szofia: Köszönlek! Ölelésem!

Rozella2016. január 7. 17:01

@Ametisz: Köszönöm Timi, néha rámtör valami fura meggyőződés, hogy minden sötét történés ellenére, is jó magyarnak lenni, és én hálás vagyok ezért a sorsnak, meg azért, hogy a világ legszebb nyelvét kaptam örökül... puszillak!

Pista2016. január 7. 16:24

Égből pottyant! Nagyon szép! :)

MKKlara2016. január 7. 03:07

Ajándék nekünk is e vers! :)

BakosErika2016. január 6. 20:39

Nagyon szép vers Rózám.
Ölelésem.

Törölt tag2016. január 6. 20:32

Törölt hozzászólás.

Ametisz2016. január 6. 20:26

...mint mindig Róza, most is csak azt tudom mondani, hogy páratlan egyediséged varázsa rendkívüli!
Mélyen tört fel az ami a mondanivalót nagyságba emelte....kell az a szetetetmag!

Rozella2016. január 6. 13:42

@skary: .... egyszer a kismalac belesett egy jégverembe... éktelen dühös visítására odasiettek a barátai, és nyugtatni próbálták, hogy megmentik, csak legyen egy kis türelemmel és várjon amíg hoznak egy létrát... azzal gyorsan el is mentek, de a kismalac még jobban még hangosabban toporzékolva azt kiabálta utánuk: Nem várok!! Nem várok!!, Megértettétek?? Nem várok egy percet se!!! :)

skary2016. január 6. 13:34

várj rá és nemgyün ee