Apám

Rozella•  2015. november 4. 19:40

 

Apám  

 

Nem írtam még verset róla,

sem neki..., fénytöréses

gondolat volna, és sosem vihetném

a temetőbe ki, mint valami

fagyöngyös sírdíszt a neve napján,

zöldes, őszsugaras szeméből

csak peregnének a könnyei,

akár egy november végi napon, mikor

először látta meghatódva első unokáját,

 'Istenem, fiú, hát tényleg fiú…',

…és gurultak arcán fényes fagyöngyei..

Ötvenhét volt akkor, s én ostoba,

azt hittem, hogy érzelmes, öreg erdész,

ki engem úgy szeret, ahogy őzet,

madarat, s vadat csak erdő szerethet.

Most látom írva nevét egy kövön,

és tudom már, hogy én is erdő vagyok,

szarvasaim tartják neki agancsuk közt

a napot, és csak a madarakkal tudom

megüzenni neki, hogy amit nekem adott,

őrzöm, és mennyire köszönöm.

 

2015 november 4.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2015. november 5. 21:03

@BakosErika: Erikám, köszönöm hogy olvastál, ez a hiányérzet sosem tud elmúlni... Ölellek én is!

BakosErika2015. november 5. 13:55

Megható, szép emlékezés, Rózám... Az én Apám 58 évesen hagyott itt bennünket...
Megérintett, ölellek.

Rozella2015. november 5. 10:30

Köszönöm szépen az olvasást és szívmelengető szavaitokat : @csillogo: @Ametisz: @Molnar-Jolan: @molnar.szofia: @baramara: @Ernest: @petruchio:

petruchio2015. november 5. 05:55

ez szép...egyszerűségében és őszinteségében .....gratulálok...egyelőre a nap verse nekem....

Ernest2015. november 5. 01:31

"Most látom írva nevét egy kövön,
és tudom már, hogy én is erdő vagyok,
szarvasaim tartják neki agancsuk közt
a napot, és csak a madarakkal tudom
megüzenni neki, hogy amit nekem adott,
őrzöm, és mennyire köszönöm."

Nagyon szép emlékezés a versed, gratulálok!

baramara2015. november 4. 21:56

gyönyörű... és meghallja biztosan! :)

Törölt tag2015. november 4. 21:30

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2015. november 4. 21:11

Hatalmas.

Ametisz2015. november 4. 20:05

A szív-lélek őriz sok kimondhatatlanul mély érzést, mely ezt a legcsodálatosabb "mennyire köszönöm" szót nyitja ki....ennyi épp elég...
Ölellek...

csillogo2015. november 4. 20:00

Ez gyönyörű... és az igazság odaát van - egyszer mindenki meg fogja tudni... miért is akkor kellett mennie, amikor még nem akart volna, vagy lehet, hogy akart...! :((((
nagyon meghatódtam Róza, Róza...!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom