dobosigyorgy blogja

Küldök néked törökmézet, édeset,
szépek lesznek álmodban a kék hegyek,
törökmézet míg a maci megleli,
addig is a nagy lepkéket kergeti.
 
Megtalálja, nyalogatja csendesen,
minden szépre, jóra gondol lelkesen,
nem alszik, mert az álmodra ő vigyáz,
így lesz nyugodt az éjszakád, nem vitás.
 
Az álmod is szépen lassan véget ér,
ő az ami így hajnalig elkísér,
vidámabb lesz és még szebb a hajnalod,
de a macit nappal már nem láthatod.

Azt mondta a kicsi róka,
- nem ugrok én a nagy tóba,
mert a szőröm mind átázik,
kicsiny testem akkor fázik.
 
Prüszkölni én nem akarok,
inkább a parton maradok,
megvárom még kisüt a Nap,
megkergetem a kis kakast.
 
Tyúkot fogni csak úgy tudok,
ha a kakas már elfutott,
de ha bátor és ottmarad,
akkor minden tyúk megmarad.
 
Hát, akkor én mit is tegyek,
hús helyett tán sajtot egyek?
Megvárom, még elmegy a Nap,
hátha alszik a kis kakas.
 
Szép lassan már esteledik,
a tyúkokat beterelik,
de az egyik lám kint maradt,
a rókának jut nagy falat.
 
Jóllakik, elterpeszkedik,
a kutyákat elengedik,
jókedvének itt a vége,
gyorsan elfut menedékbe.

Képzeljétek, Afrikába
a télapó megjelent,
a szakálla nem fehér volt,
hanem tiszta fekete.
 
Puttonya is jó nehéz volt,
így egy tigris segített,
de a terhet ő sem bírta,
az árnyékba megpihent.
 
Ezért szegény nagy szakállú
egy autót keresett,
fel is pakolt a platóra,
hamar útra kelhetett.
 
Odaért a gyerekekhez,
osztotta a csomagot,
mindaz aki nagyon jó volt
mellé bambit is kapott.

Kertbe ment az elefánt,
megette az almát,
Tominak mást nem hagyott,
csak fának a gallyát.
 
Lassú voltál lekéstél,
nem is jutott néked,
hogyha enni is akarsz,
boltban lesz csak télen.
 
Jövőre jobban figyelj,
le ne késsél róla,
almát akkor is ehetsz,
ha nem mész a boltba.
 
Így lehetsz Te is boldog,
meg az elefánt is,
ha a fádon nem talál,
lesz neki majd másik.

A kiscica olyan ügyes,
megfogja az egeret,
konyhába azt be is viszi,
játszadozik ott vele.
 
Pofozgatja jobbról balról,
de onnét el nem mehet,
közben néha szájba veszi,
abból baj tán nem lehet.
 
Jön a gazdi nagy serényen,
hallja egér cincogást,
a kis cica észreveszi,
felkapja és fut tovább.
 
Ki is viszi a konyhából,
a lakástól messzire,
járda szélén ne is teszi,
nem reagál semmire.
 
Hogy játsszon most akkor vele,
oldalt fekve alszik ám,
szegény cicus szomorkodik,
nem játszik már, úgy biz ám.