rögtönzés klapanciám

Mikijozsa•  2020. szeptember 26. 21:35  •  olvasva: 188

kettesben gyalogol a szerelem
ezért igézlek én téged ma kedves
s osztom meg élethalál végzetem
ne félj lelkünk arca patinamentes

ahogy a rozsda bevonja a kést
s alatta porladozik a bosszúvágy
ölelgetve hárítunk rettegést
mintha isten tenyerében aludnánk

szeretlek számolatlan évekig
lebegni kell örökké noha minden
zuhanva súlytalan múltba esik

szeretlek s ennek vége soha nincsen
az ablak bukóra időtlen itt
derűs szemed ezen át reám tekint


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Maria_HS2020. október 2. 15:27

Szép.

szalay2020. szeptember 29. 03:07

kedves Miki,remek szerelmes vallomás,szokott formádban
gratulálok István

Mikijozsa2020. szeptember 28. 07:14

@Csinaj: ok köszönöm

Csinaj2020. szeptember 27. 22:56

Csinaj2020. szeptember 27. 22:55

TURIKARI682020. szeptember 27. 13:11

Nagyszerű versedhez gratulálok

Mikijozsa2020. szeptember 27. 08:43

@kisspatricia: köszönöm szépen, szép napot :)

Mikijozsa2020. szeptember 27. 08:42

@Törölt tag: köszönőm kedves barátom, legyen szép napod

kisspatricia2020. szeptember 27. 07:37

Szép szonett!

Törölt tag2020. szeptember 27. 00:09

Törölt hozzászólás.