Nagy szavak tompa huppanása

Jön nagy szavak tompa huppanása
kap közömbös raktári számot
Csók a második kupacnak száma
ölelést az utolsóra hányod.
Embertelen e dal - mégse lesz ma,
új szavak ébrednek a világra.

Nem új, de fordulat az aranykor;
nehezen átléphető küszöb;
nyelvileg egy székláb is betrappol,
he elvileg titkon belökőd.
de mi van ha semmi nem lesz titkos,
hogyan játssza mindeszt ki egy gyilkos?

Megtorpan a csaló is előtte
bár nem lesz magas csak egyenes;
vizsga nélkül jólismert a génje,
semmi folt sömör rettenetes -
nem léphet át, csak igaz emberség;
kinek múltgörbéit kiegyengették.

Bár maradna sok titkunk megírva
de a nép megsemmisíti ám,
nem lesz megbélyegző közös tinta;
áthullik az ocsú a szitán.
Pénzhiányod s az éhbért felejtsd el
pénzes uraknak itt már nem lesz hely.

Ó a nagy szavak, de kár ha értük
könnyet sem ejt egy jövőbeli;
Mert mell döngetni ha majd ráérünk
csak annyit mondunk - jer ölelni
jer keblemre ó, ki felébredtél,
a hangyások rút kora véget ért!