körömlakkos királyok

mint király pihenek
törökülésben Múzsám dalra vár
s peng a húr - kizeneg
citera s bableves - meg cifra báj
vihar se tép se bú
súlytalan vagyok széptelen faarc
üstököm tűzhajú
előttem mint kő előtt megtorpansz
hangom sem harsogó
szívem sem eladó bűnöm se volt
az idő állandó
ketyegni többé már nem halhatod
fotelben inna sört
mint ama körömlakkos királyok 
aki hozzám bejött
negatívra fegyelmezett álmok
belülről konokak
tükörképpel nevelni mért akarsz
derengést vakoknak
hú, tényleg mosolyogtatni szalaszt
valami őrület
s a dicséretekkel vigyázni kell
jóérzés kövület
magamról alkotott ítélettel
hő elönt mint likőr
gyomorkeserű kortyokat muszáj
megszerezni söt
nem jó az embernek ha  áll a bál
titkon legyintek 
mit gondolhatok magamról, igen
akkor már vihetnek 
elvégre egyszer ha halni kell
haljak a mindenit
ugyanolyan kaland lesz csontvidám
mint ahogy pörög nekik
e képlet énvelem ma délután
fénymázas arcotok 
nem látom többé de rátok figyel
egy néma vaskorong
én leszek meteorként londiner
égen járó bogár
aki majd felkísér ha jönni fogsz
s közlöm mi a szabály
szép felhőkre felülről rápislogsz
felfénylik homlokod
ni, a menny nem közös, bár azt hiszed