dobosigyorgy blogja
ZeneHírmadár
Kicsi madár fent az égen,
ki tudja, hogy merre száll,
milyen hírt is visz el éppen,
a céljánál most ki áll.
Jó hírt visz, vagy netán rosszat,
bánat lesz, vagy nevetés,
visszafelé mit is hozhat,
lesz-e vidám ébredés.
Kicsi madár énekeld el,
ugye nincsen semmi baj,
mire a Nap újra felkel,
gyönyörű lesz az a haj.
Reggelre majd kivirágzik,
ébrednek az angyalok,
jó kedve lesz orgonázik,
lesznek csodás dallamok.
A Nap is már szebben ragyog,
megjöttek az angyalok,
kicsi madár sürög- forog,
mondja:- én is szárnyalok.
Bizony mert ő jó hírt hoz, visz,
így boldog az élete,
reptében is csak azért hisz,
van világnak szeglete.
Végállomás
Lehet, nem jó, amit én most akarok,
ezért jobb, ha talán csendben maradok,
attól azért lehetnek még szebb napok,
világgá én soha el nem szaladok.
Talán eljön a fény,
lehet elvisz a szél,
lesz egy szebb világ.
Hogyha eljön a fény,
és majd elvisz a szél,
lesz végállomás.
Ha az égen nem ragyognak csillagok,
azért csendben talán mégsem maradok,
vonat után én sohasem szaladok,
egyszer úgyis ragyognak a csillagok.
Hogyha jobb lesz a lét
és majd senki se vét,
ott lesz szebb világ.
Majd az ut peremén,
mond hát,mit érek én,
vár egy más világ.
Hogyha eljön a fény,
és majd elvisz a szél,
lesz végállomás.
Időkerék
Elmúlik az ősz,
a jó hova lesz,
téli hidegek,
Te csak dideregsz.
Kell majd nagykabát,
rajt a kis zsebek,
gyűjtöd meleget,
kell az teneked.
Ahogy az bemegy,
el is távozik,
minden egyre megy
és nem változik.
Megjön a tavasz,
nyílik sok virág,
majd azt figyeled,
lesz tán aki ád.
Nyári napsütés,
újabb szerelem,
nem lesz remegés,
csak jó érzelem.
Lélekbúvár nem vagyok
Mentsd meg Uram lelkeket,
értsék meg a szíveket,
érzem, hol a fájdalom,
távolból is láthatom.
Azt nem érzi senki sem,
mért így élem életem,
jobb, ha nincsen fájdalom,
boldogságot láthatom.
Úgy érzem én,
van bennem annyi,
tudok pár lelket
rendbe is rakni.
Kerülje el majd
végleg a bánat,
helyette végleg
boldogság járhat.
Vidámak lesznek,
boldogan élnek,
mások csak néznek,
milyen e képlet.
Látod Uram, Istenem,
mégis a jó megterem,
nemcsak mindig gyötrelem
van az érző lelkeken.
Így kell ennek lennie,
a Világban élnie,
elmúlik a fájdalom,
boldogságát láthatom.
Szív kincse
Őrízzed,védjed
magyar hazát,
szép anyanyelvet
adjad tovább.
Ahhoz,hogy mindezt
elérheted,
ezért hát élned,
nem halnod kell.
Szép anyanyelvünk
így lesz tovább,
nem fedheti be
a nagy homály.
Tudod,hát ezért
még élni kell,
hogy ez örökké
csak így legyen.
Magyar a szó és
magyar haza,
szívednek kincse
és otthona.