világfájdalom.

TURIKARI68•  2021. január 17. 16:40  •  olvasva: 60

Világfájdalom.

 

Megnyugodnék lágy ölében,

Ha egyszer végleg kiégetett.

S remegnék benne, mint a délibáb,

A szőke búzamezők felett.

 

Senki nem vagyok nélküled,

Csak csupa vágy, s álom mely itt ragadt.

De néha, mint egy reménysugarát e honnak,

Összerak a pillanat.

 

Szavaimon kielégületlen szempárok legelésznek,

Már- már kezdek tőlük félni.

Mert egy sem kérdezte, ahogy belém rúgott,

Tudsz e, akarsz e így élni!

 

Úgy teszek mintha, érdekelne az örök élet,

Csak a szó, ami igaz bennem, mert a betű néha eltéved.

De amit kértél vállalom! Csak te legyél boldog Magyarország!

Bennem megmarad a világfájdalom.

2018/ 06/ 24.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom