Utálok búcsúzni.

TURIKARI68•  2020. május 17. 16:02  •  olvasva: 77

Utálok búcsúzni,

Itt hagyni mindent.

Könnyet csalni a szemekbe,

Még ha történt is már ilyen.


A sok fájdalmat elfeledni,

Egy pillanat csupán.

Aztán aludni egy jó mélyet,

Mint a gyermek lámpaoltás után.


Nem lenni hirtelen,

S a holnap már nem is emlékszik hogy éltél,

Azt hogy voltál szerelmes, de főleg te magad,

Hogy egy lányra vala is úgy néztél.


Hiába suttogva a fülébe,

Hogy ő volt a minden.

Ahogy nem hitte el ő,

Oly annyira hitt bennem az isten.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom