Úgy érzem.

TURIKARI68•  2021. február 11. 17:01  •  olvasva: 74


 

Úgy éreztem magam,

Sokszor, mint a gyom.

Ki el akarta hinni, hogy nemesít az élet,

S nem tűnt fel senkinek, csak balgán hagyom.

 

Hagytam, hogy hozzám férjen,

Ki azt hitte jöhet töményen.

Hazudva, mint jézusnak a világ,

Mirhában, és tömjénben.

 

Zokogni támad kedvem, ha mondom,

De félek, nem olt szomjat majd.

Egy bőrbe bújtál,

Ki nem ismeri fel magában ezt a fajt.

 

Bánom, hogy nem érhettelek tetten,

Mikor gyújtogattál, robogatva mindent erre a világra.

Hogy elmondjam, ez csak álom, a létezés az élet,

Mit érezni akarsz minden hiába.

 

2020/ 01/ 31.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

negyvenkilenc2021. február 12. 11:06

Nagyon komoly! Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom