Teremtő erő 3

TURIKARI68•  2020. december 30. 13:03  •  olvasva: 55

Teremtő erő 3

 

45/

Lecsapott, mint

A viharos szél mindjárt hajnalba.

Teremtő kezével,

Mélyen szántott a homokba.

46/

Aztán felvett egy marék port,

Mely ujjai között, itt is, ott is folyt.

Majd visszaengedte a földre

És szólt formázzunk embert belőle!

47/

S készül máris a pici lábacskája,

Bokájából nő a lábszára.

Térde már most is hajlik,

S onnét combja, a csípőjéhez csatlakozik.

48/

Csípőjéből a gerince növekedett,

S a gerincére, bordákat szövögetett.

Több is lett, mint kéne! Na de nem baj

Úgy is él és hal majd érte!

49/

Bordái felett a két válla,

A vállából, most nő a karja s a keze szára.

Mielőtt ujjaihoz oda érne,

Mintának odakacsint az övéire.

50/

Aztán a tömzsi nyakához ér

Mely mindjárt a fejénél véget is ér.

A helyére kerül a szeme s a szája,

S a szája alá, gömbölyű álla.

51/

Ott fekszek már! S úgy festek, mint egy szobor

Ki mellett mestere órákig rostokol.

De fürge ujja megindul újra! S megnem áll!

Így került a fejemre haj s államra szakáll.

52

Mert ő néki nem okozhat semmisem gondot

Valami elindul a homok között!

Az élő az élettelennel,

Szövetséget kötött.

53/

Ott ügyködik a belsőmbe,

Apró járatokat, ereket építve.

Érzem dolgos kezed teremtő Atyám!

Megfejthetetlen titkot rejt majd minden egyes porcikám.

54/

Azt hiszem végzett!

Mert csak térdre rogyva nézett.

Azt hiszem egy picit, hasonlít rám, szólt!

S alá nyúlva fejemnek, homlokon csókolt.

55/

Fülembe súgja nevemet

S óvatosan elindítja szívemet.

S amint a szívem zakatolva elkezdte a dobogást,

Ő a tüdőmbe fújta a legelső szusszanást.

 

 

 

 

56/

Ébredj Ádám! S rám szólt 

A tekintete féltőn kíváncsi.

S én könnyezve pislogtam

Ó teremtő Atyám segíts fel állni?

57/

Talpra állított,

Hangja lágyan simogatta a lelkemet.

Gyere fiam Ádám! Nehéz volt e nap

Menjünk pihenjünk egyet.

58/

Aludj fiam Ádám!

Semmi gondod nem lesz a föld hátán.

Holnap megmutatom az otthonod

Hogy éhséged mi csillapítja, s majd a szomjadat hogy hol olthatod.

59/

Madárdalra ébredtem reggel

Derékig érő páfrányok között.

Atyám távol tőlem,

Egy gyümölcsösben sürgölődött.

60/

Nem tudtam, mit kezdjek

A korgó gyomrommal.

S szaladtam Atyámhoz,

Nagy riadalommal.

61/

Itt minden a tiéd! Mondta,

S egyetlen szavára beérett a szamóca.

Töltsd meg a gyomrod

S elmúlik minden gondod.

62/

Hát én aztán megfogadtam

Ettem, ettem, kóstolgattam.

Egy szamóca, egy eper,

Eszem, eszem, de nem fogy el.

63/

Nem is volt e naptól fogva,

Semmi gondom.

Eszem iszom,

S folyton alszom.

64/

Még egy nap, hallok az égből ékes szót!

Ismered Ádám már a disznót?

Ne edd magad fiam dagadtra!

S kacagva rá mutatott egy kismalacra.

65/

Na eredj, menj és mosakodj!

Aztán menjünk, járd le a pocakod.

S jól meg futtatott! Hol, mint a nyúl úgy szaladt előttem

Hol, mint egy őz ott ugatott a sűrűben.

66/

Minden az enyém volt!

Az idő meg alig telt szinte csak araszolt.

A hatalmas égig érő hegyek,

Melyek már, már a naphoz értek.

 

 

 

 

67/

Tetejük mégis zord és fagyos

S róluk ezernyi folyó zúdul, s hömpölyög.

A hatalmas sziklákon,

Úgy lógtak, mint a függönyök.

68/

Hol voltam én még?

Mikor minden odakerült a helyére.

Egyetlen szóval,

E csodákat megtéve.

69/

Enyém ezekhez képest,

Csak parányi test.

Mégis értem történt minden!

Én bolond meg csak hallgatok, s hiába várja köszönésem.

70/

Hol vagy Uram?

Szólanék, ha szólhatok!

Még egyet kérnék?

Bár tudom már ez is sok!

71/

Itt vagyok Ádám! Szólalt az Úr

S egy felhőt húzva maga elé, arca eltorzul!

Tán nincs meg mindened?

Van ételed, italod, s még játszottam is veled!

72/

Igen Uram tudom én is,

De a szívem az üres mégis.

Unatkoztál, tudom te is egyedül

Adj hát nékem társat! Kitől a szívem majd felderül.

73/

Jól van Ádám,

A társadat meg kapod!

De próbára teszlek!

S bánni fogod, ha ki nem állod.

74/

Aludj hát el Ádám édes fiam,

Melledből hogy bordádat kilazítsam.

Most veszem el a fölösleget!

S megcsapolom sejtjeidet.

75/

Mély álomba szenderültem

Lógott kezem-lábam, ahogy a tenyerén feküdtem.

Nem tudok semmiről, a messze múltba járok

Mint egy rossz álom, a fejében össze-vissza kalimpálok.

76/

Valami gyönyörű van készülőbe

Akár csak nekem, neki is ő lesz a szülője.

Társat akartál Ádám!

Szebb lesz mindennél, mit eddig valaha is láttál.

77/

Érzem az időm

Lassan közeleg!

Nagy gondossággal forrasztgatja a csontjaim

S gyógyulnak a sebek.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom