Nagy eső.

TURIKARI68•  2020. június 9. 07:30  •  olvasva: 72



Nagy eső.


Nagy esők jöhetnek,

Nemes zivatarok.

S én nem bújhatok el se hegyre se fára,

Mert  mára senki se tudta, vajon mit akarok.


Vihar gyűlt itt legbelül,

Jószívű tőr ad kegyelmet.

Kerestétek  az istent folyton,

De a szóban benne volt, mikor mondtam nektek hogy szeretlek.


Ez az érzés mely születik folyton bennem,

Másképpen nem múlhat.

Mely tanított alázott, de gonosz mostohám volt

S itt belül önmagába fulladt.


Én más voltam, mint ki nem e világból származik,

A látszatik csak a felszínt kapartátok. 

De megöleltek, s most sírva temetnek el a Kárpátok.



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom