Mennyire tiszta volt.

TURIKARI68•  2020. december 21. 16:58  •  olvasva: 76

Mennyire tiszta volt.

 

Egy hajnali séta közben,

A napsugár lelkébe költöztem.

Csiklandoztam a felhők alját,

Pocsolyák fenekén, ebihalak hasát.

 

Majd madarak fészkében csillantam,

Tojások mellet.

Aztán őzgidák szemében,

Kiket anyjuk éppen akkor ellet.

 

S egy sárga virágról,

Eszembe jutott, milyen volt a szerelem.

Bűnt követ el ki leszakít magának,

Maradjunk meg hát minden, ahányan láttunk a talánynak.

 

Mennyire tiszta volt az első,

Lélekben bűntelen.

De kéjsóvár lett a teste,

Elátkozott, és szégyentelen.

 

Többé semmisem lett olyan,

Mint az első alkalom.

Akkor láttam utoljára önmagam,

Megcsillanni a harmaton,

Turi Károly / 2016/ 06/ 22/ 08:43.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Angyalka732020. december 22. 17:39

Szép vers, gratulálok hozzá. Üdvözlettel, Melinda

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom